Német kutatók kimutatták, hogy a németországi gyártású sörök egy részében több az arzén, mint a vízben, amelynek felhasználásával készültek. A mérgező anyag koncentrációja esetenként meghaladja az egészségügyi határértéket.

A müncheni műszaki egyetem sörkutatásra szakosodott élelmiszer-minőségi intézetében 2009 óta rendszeresen vizsgálják nagyjából 150 német sör összetételét. Kimutatták, hogy az ital arzéntartalma esetenként eléri a literenkénti 24 mikrogrammot, holott az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) ivóvízre vonatkozó normái szerint a literenkénti 10 mikrogrammnál nagyobb koncentráció egészségkárosító hatást fejthet ki. Külön a sörre vonatkozó egészségi határérték nincsen, és több országban az ivóvíz arzéntartalma jóval meghaladja a WHO által maximálisan engedélyezett szintet.

Mehmet Coelhan, az intézet igazgatója szerint számos külföldi sörben több arzén van, mint a német sörökben, ráadásul a vizsgálat kezdete óta folyamatosan csökken a bevizsgált német sörök arzéntartalma. Az igazgató szerint az arzéntartalomról szóló első adatok valósággal sokkolták a gyártókat, ezért kezdték el az alapanyagok és a késztermék módszeres ellenőrzését.

A müncheni kutatóintézet szakértői azt is vizsgálták, hogy a sör miért tartalmaz több arzént, mint a víz, amiből készült. A nehézfém elsősorban a szűrési segédanyagként használt kovaföldből jut az italba. Ez az eredmény komoly nyomás alá helyezte a sörgyárakat kovafölddel ellátó beszállítókat, a sörgyártó cégek pedig érzékenyebbé váltak a téma iránt.

A bajor sörgyárak szövetsége további monitoring eljárásokat is bevezetett. Rendszeresen ellenőrzik más nehézfémek, köztük a higany, a kadmium és az ólom jelenlétét a termékekben. Walter König, a szervezet vezetője elmondta, hogy ezeknek az anyagoknak a koncentrációja egy termékük esetében sem nem haladja meg a határértéket.