Tavasszal nemcsak a szárazföld, hanem a tenger is virágba borul. A napsütéses órák számának növekedése miatt a tengervíz tápanyagtartalma megnő, és ez a fitoplanktonok elterjedéséhez vezet. A mikroszkopikus méretű, növényszerű organizmusok napenergiából nyert klorofilt kezdenek termelni, így táplálva a saját növekedésüket. A tengeri táplálékláncban ez szintén fontos szerepet játszik, ugyanis számos tengeri élőlény, köztük a halak és a bálnák is fitoplanktonnal táplálkoznak.

Idén márciusban a japán partok Hokkaidó és Honsú szigeténél is megnőtt a tengerben a klorofilben gazdag fitoplanktonok száma. A tengervízben észlelhető pigmentnövekedést még a NASA egyik berendezése, a MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer, korlátozott felbontású képalkotó spektroradiométer) is észlelte. Az alábbi képen az is látható, hogy egy köbméter tengervízben mekkora a klorofil koncentrációja. Az ábrán sötétszürkével jelölték a szárazföldet, és világosszürkével azokat, amelyekről a NASA nem tudott adatokat gyűjteni a felhős égbolt miatt.

A Hokkaidó partjainál megfigyelhető tengeri virágzásra tavasszal kerül sor – nem meglepő, hogy erre halásszák a legtöbb halat a világon. A tápanyagban gazdag áramlat, az Oja-shio hűvös vize a sarkvidékről kerül Japán partjaira: az áramlat délre tart, majd Szibéria és Kamcsatka nyugati partjai mentén halad, míg eljut Hokkaidóig. Tavasszal a parti vizek és az Oja-shio áramlat vize egyaránt sok vasat tartalmaznak, ami a fitoplanktonok növekedésében nagy szerepet játszik. Késő tavasszal és nyáron az Oja-shio, valamint az északkeletről folyó Kuroshio-áramlat örvényei a tenger mélyebb rétegeiből is fölkavarják a tápanyagokat, ami további tengeri virágzáshoz vezethet.