Vörösvérsejtbe beburkolt nanoszivacs segítségével biztonságosan eltávolíthatók a véráramból a mérgező anyagok. A polimerből készült parányi szerkezet többek között az antibiotikumnak ellenálló baktériumok méreganyagait, a kígyók és rovarok mérgét is magába tudja szívni. A Kaliforniai Egyetem (UCSD) kutatók már ki is próbálták a nanoszivacsokat, amiket egerekbe fecskendeztek, majd a kísérleti állatokat egyébként halálos méreggel kínálták meg.  Az egerek túlélték.

A nanoszivacs különösen praktikus módszer lehet a védekezésre, mert többféle méreganyaggal szemben hatásos. A hagyományos ellenszerekkel, legyen szó akár kígyóméregről, biológiai fegyverről vagy gyilkos baktériumokról, csak egyfajta káros molekulát tudunk ártalmatlanná tenni.

Az UCSD kutatócsoportja Liangfang Zhang professzor vezetésével azokra a káros fehérjékre kerestek ellenszert, amelyek egyszerűen lyukat szakítanak a megtámadott sejtek membránján. A kígyók, a tengeri rózsák, valamint a gyógyszereknek ellenálló Staphyllococcus aureus méreganyaga egyaránt így fejti ki káros hatását. Az élőlények által termelt fehérjék eltérő formájúak és méretűek, de nagyon hasonlóan működnek.

A Zhang csapata által tervezett nanoszivacs mindegyik ilyen fehérjét magába tudja szívni. Maga a szerkezet egy 85 nanométeres műanyag labda, amit vörösvérsejtek membránjával burkoltak be. A szivacs háromezerszer kisebb egy vörösvérsejtnél.

A kísérleti egerek hetvenszer nagyobb adag mérget kaptak, mint amennyi nanoszivacsot, de a méreg így sem okozott észlelhető károsodást az állatokban.