Francia kutatók új mérései alapján a Föld belső magja jóval forróbb, mint a korábbi kísérletekből gondoltuk: akár hatezer Celsius-fokos is lehet, ilyen meleg van a Nap felszínén is. A tömör vasmag kristályos szerkezetű, és folyadék vesz körül. Az viszont régóta kérdés, hogy mekkora hőmérsékleten jöhet létre a kristályszerkezet.

A Science-ben megjelent egy kísérlet leírása, amelyben a kutatók vasmintákat bombáztak röntgensugarakkal hatalmas nyomáson, hogy megvizsgálják kristályosodását, olvadását. A Föld magjáról a földrengésekkor befogott szeizmikus hullámok adhatnak bővebb információt: kiszámítható belőlük a rétegek vastagsága és sűrűsége, de nem tudunk a hőmérsékletre következtetni.

Ezekre számítógépes modelleket dolgoztak ki, a Föld belsejét szimulálják velük. Az 1990-es évekből származó mérések alapján a kutatók úgy gondolták, a mag körülbelül ötezer Celsius-fokos. „A mérések csak akkor kezdődtek, lényegében becsülték a Föld belsejének hőmérsékletet. Mások más eredményekre jutottak, és nem született konszenzus” – nyilatkozta a BBC-nek Agnes Dewaele a francia CEA kutatója, a tanulmány szerzője.

Közvetlenül sosem fogjuk elérni a magot, a maghőmérséklet ismerete azonban elengedhetetlen számos, a Föld belső régióival foglalkozó tudományágnak, mert segíthet megérteni például a földrengéseket és a mágneses mezőket. A csoport az egyik legnagyobb röntgengéppel, az European Synchrotron Radiation Facility segítségével felülvizsgálta  a 20 évvel ezelőtti méréseket.

A magban uralkodó hatalmas, az óceánoknál kétmilliószor nagyobb nyomás utánzásához úgynevezett diamond anvil cell (DAC) nevű eszközt használtak: két precízen kimunkált szintetikus gyémánt közé szorították az apró mintákat. A mintát lézerrel melegítették, röntgensugárral bombázták a vasatomok magjait és figyelték, hogy változott a vas szilárdból folyékonnyá. A megfigyelt diffrakciós mintázatok alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a mag hőmérséklete valójában 6000±500, Celsius-fok.