Hálót, szigonyt és kamikazerobotokat is bevetnének a földi kommunikációs műholdakat veszélyeztető űrszemét eltakarítására - hangzott el egy tudományos konferencián csütörtökön Németországban. A Föld körüli pályán számtalan mesterséges égitest kering, értékük összesen mintegy százmilliárd dollár. Ezeket a műholdakat azonban folyamatosan veszélyezteti a környezetükben felhalmozódott űrszemét, amelynek begyűjtése, megsemmisítése jó ideje foglalkoztatja a tudósokat.
„Bármit is találunk ki, nem lesz olcsó megoldás. De mérlegelni kell, hogy a probléma megoldásába ölt összeg hogyan arányul az orbitális pályán lévő infrastruktúra esetleges elvesztéséhez” - jelentette ki Heiner Klinkrad, az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) űrszemétszakértője a témáról rendezett darmstadti nemzetközi konferencián.
Szakértői becslések szerint 27-29 ezer tízcentis vagy annál nagyobb objektum kering a Föld körül nyolcvanszor akkora sebességgel, mint egy utasszállító repülőgép. Ezek mindegyike képes megsemmisíteni egy szatellitet. Ráadásul egyetlen milliméteres nagyságú űrszemét is - amibőlAz E úgy 160 millió száguld Föld-közelben - képes arra, hogy tönkretegyen egy érzékeny űreszközt.
Thomas Schildknecht, a Berni Egyetem csillagásza járható útnak vélte egy hálóval és szigonnyal felszerelt műhold felküldését a hulladék begyűjtésére. A tudós azonban azt a megoldást is alkalmasnak találta, hogy egy műholdról bombázzák elektromosan töltött atomokkal vagy ionokkal az űrszemetet, hogy lelassítsák, és visszahulljon a Földre. A Földről pedig lézersugárral pusztíthatnák hasonló módon a nagyon apró űrszemetet.
A nagy űrhulladékok - mint a 8100 kilogrammos, tavaly elromlott Envisat műhold - esetében szóba jöhet egy olyan űrrobot felküldése, amely kamikazeakcióval, de biztonságosan hajtja végre misszióját. A konferencián elhangzott, hogy egy-egy ilyen küldetés ára elérheti a 200 millió dollárt.
Az ESA képviselői hangsúlyozták, hogy mielőbb lépéseket kell tenni a megoldás felé, mivel az egyre veszélyesebbé váló űrszemét mennyisége folyamatosan nő a Föld körül. Klinkrad szerint évente legalább 5-10 nagyobb hulladékként keringő űrobjektumot kellene begyűjteni ahhoz, hogy megelőzzék a Kessler-szindrómaként ismert jelenséget, amikor a néhány nagyobb ütközés nyomán keletkező törmelékkel jelentősen megnő a veszélyes űrszemét mennyisége.
Mindeddig ritkán fordultak elő nagyobb ütközések, de a tudósok szerint csak idő kérdése, mielőtt bekövetkezhet egy újabb, és a szétesett űrobjektumok apró űrszemétként még nagyobb veszélyt jelentenek, mivel azokat nehezebb eltakarítani.