Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld - vonták le a következtetést azok a kutatók, akik ősi baktériummaradványokat tanulmányoztak a kanadai Felső-tó partján. A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak pillanatfelvételt arról, amint heterotróf baktériumok egymásból táplálkoznak. Heterotrófnak azokat az organizmusokat nevezik, amelyek szerves anyagokat használnak a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. Ezzel szemben az autotrófok képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit vagy kemoszintézissel, vagy a napenergia felhasználásával, azaz fotoszintézissel érnek el.

amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent beszámoló szerint a tudósok 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környéki sziklákban. A 3-15 mikron átmérőjű, a cianobaktériumok törzséhez tartozó organizmusok (Gunflintia) külső, átlyuggatott burkán világosan kivehetők azok a nyomok, amelyek arról árulkodnak, hogy más baktériumok táplálékául szolgáltak. A különleges mikroszkóppal szemügyre vett fosszíliák segítségével most először sikerült nyomon követni, hogyan zajlott le az egész, és ki evett meg kit.

Valójában a mai baktériumok is hasonló módon bontják le a szerves anyagokat akár a bélrendszerben, akár a szennyvízcsatornában. Szinte ugyanez a biológiai folyamat ment végbe az ősi bolygón - húzta alá a kutatók egyike, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem professzora. A tudós utalt arra, hogy a folyamat közben kénhidrogén (hidrogén-szulfid) keletkezik, amely színtelen, büdös, mérgező gáz. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy 1,9 milliárd évvel ezelőtt a Föld úgy bűzlött, mint a záptojás - jegyezte meg.

Egyéb bizonyítékot is találtak a mikrobafosszíliák burkán arra, hogy az ősi organizmusok egymást ették: vasszulfidot, amely bizonyos heterotróf baktériumok mellékterméke. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy ezek a szulfidot termelő mikrobák mintegy 3,5 milliárd évesek. A mostani leletek viszont azt jelzik, hogy a heterotróf életforma még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is virágzott. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az ősi mikrobák bíborszínűek voltak, következésképpen a bolygó is bíborárnyalatot ölthetett évmilliárdokkal ezelőtt.