A spirálgalaxis nagyjából 10,7 milliárd fényévnyire van az Földtől, vagyis hárommilliárd évvel az ősrobbanás után keletkezhetett. Akkoriban még nem léteztek spirális galaxisok. A galaxisok többsége formátlan, szabálytalan és esetlen volt, nem volt bennük semmi szimmetria – magyarázta Alice Shapley, az UCLA professzora. Az első galaxisok többsége leginkább egy vonatroncsra hasonlított.

Ezek után nem véletlen, hogy az első felmerülő kérdés, hogy a most talált galaxis miért ennyire különböző és miért ilyen szép. A BX442 pont úgy néz ki, mint egy közeli galaxis. A világegyetem kialakulása után a galaxisok gyakran összeütköztek, az intergalaktikus területek gázokkal voltak tele, amelyek csillagok kialakulásához szolgáltattak alapanyagot. Ezek a csillagok sokkal gyorsabban keletkeztek és haltak meg, mint a maiak, a világegyetem sokkal unalmasabb a kezdeti időszakhoz képest. A galaxisoknak is több típusát ismerjük, az egyik ezek közül a spirálgalaxis, ilyen például a Tejútrendszer. David Law, a Toronto egyetem kutatója megdöbbentőnek nevezi, hogy ez a galaxis létezik, a mai ismereteink szerint a világegyetem korai időszakában egyszerűen nem alakulhatott ki ilyen spirális szerkezet.

Ráadásul a BX442 hatalmas, sokkal nagyobb, mint az akkori galaxisok. Alice Shapley és David Law csillagászok csak harminc olyan galaxist ismernek, amely ennyire masszív, mint ez. A csillagászok a Hawaii W.M. Keck csillagvizsgálóból is megvizsgálták a BX442 környékét, és bebizonyosodott, hogy tényleg egy spirálgalaxisról van szó, nem két csillaghalmazról.

Law és Shaley szerint a válasz a szomszédos törpegalaxisban és az általa okozott gravitációs vonzásban keresendő. Több szimulációt is elvégeztek az Arizona Egyetemen és kiderült, hogy egy kisebb galaxis is átalakulhat olyanná, mint a BX442. A kutatók most más hullámhosszokon készítenek képeket a galaxisról, ezzel kiderülhet, milyen csillagok alkotják. A BX442 kapocs lehet a korai és a ma is ismert galaxisok között, vizsgálatával megérthetik, hogyan alakulnak ki a spirálgalaxisok.