Kora április óta tavaszi álmot aludt a Curiosity, mivel a Mars a Földről nézve a Nap mögé került. Csillagunk ebben az állásában (solar conjuction) zavarhatja a kommunikációt a két bolygó között, ezért az irányítóközpont ideiglenesen nem küldött több parancsot az egytonnás Mars-járónak. A Nap 26 havonta takarja ki a Marsot a Földről nézve, így nem okozott meglepetést a földi személyzetnek a jelenség, az előző roverek már többször átestek ezen.

Május másodikára megváltozott az égitestek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, így a Curiosity újra fel tudta venni a kapcsolatot a Földdel. A NASA kutatói a Mars-járó hivatalos Twitter-fiókján jelentették be, hogy folytatják a munkát: „Hallotok? Az együttállásnak vége, rendesen rálátok a Földre, és visszatértem a munkába”. Valójában a Curiosity az együttállás alatt sem volt teljesen tétlen: bár nem haladt, de folyamatosan monitorozta a marsi időjárást és sugárzást.

A Curiosity tavaly augusztusban landolt a bolygón, a Gale-kráternél. Kétévesre tervezett küldetése alatt megpróbálja megállapítani, hogy a Marson létezett-e valaha mikrobális élet. Fő célját már elérte: az együttállás előtt mintákat gyűjtött egy 6,4 centiméter mély lyukból, amit a John Kleinnek elnevezett sziklába fúrt. A rover most elemzi a mintákat, az eredményekből a tudósok következtethetnek majd arra, hogy valaha lakható volt-e a bolygó.

A tervek szerint a közelben fúr majd egy másik lyukat is, hogy a tudósok jobban megismerjék a szikla területét. Utána 10 kilométeres útra indul az 5,4 kilométer magas Sharp-hegyre.