Az Y generáció rosszul tűri a stresszt, a nyugdíjasoknak csak 6 százalékuk hajlamos rá. A budapestiek jó stressztűrők, Vas megyében viszont nyugodtak az emberek. A nők hajlamosabbak az aggodalmaskodásra, különösen a keleti országrészben.
Nyilvánosak az első átfogó hazai stresszteszt adatai; ennek alapján az idősebb budapesti marketinges férfiaknak a legkisebb, és a fiatal szabolcsi háztartásbeli nőknek a legnagyobb a stresszkockázatuk. A nemzetközi kutatási módszerek alapján honosított online tesztet 90 ezren töltötték ki márciusban, az ország minden területéről. Az adatok arra utalnak, hogy a férfiaknak nagyobb a stressztűrő képessége és kevesebbet aggodalmaskodnak, de a nőkben nagyobb a hajlandóság arra, hogy beszéljenek a problémáról.
A teszt arra is rávilágított, hogy az idősebbek és a nyugati országrészen élők kevesebbet aggódnak, mint a fiatalok vagy a keleti régiókban lakók; az aggódásra való hajlam összefügg a megélhetéssel kapcsolatos mindennapi problémákkal. Bár a stressz negatív hatásaira egyre nagyobb figyelmet fordítunk, az is kiderült, hogy a stresszhez hozzá lehet szokni. A budapestiek és a stresszes szakmákban dolgozók jobban tűrik a feszültséget.
A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően. A tesztben a kutatók azt vizsgálták, hogy a válaszadók mennyire aggodalmaskodnak és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek
A teszt két kérdőívet tartalmazott. Az elsővel azokat vizsgálták, akik hajlamosak a felesleges aggódásra, mindig a legrosszabbra készülnek, és emiatt sokat szoronganak. A második kérdőíven azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel döntenek, jól tűrik a kritikát, és nem sértődékenyek, hanem megbirkóznak a helyzettel.
A teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, de a legtöbb válaszadó 35-49 éves volt. Az adatok alapján az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik; ők azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, és a tanulmányaik befejezése után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek csak a 6 százaléka mutat átlagon felüli aggódást.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai, a 18-33 év közöttiek jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai. Az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat.
Milanovich Dominika pszichológus szerint lehetséges, hogy a nyugdíjas korúakat kevesebb, esetleg más jellegű stressz éri; rájuk nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlődéssel az ember életében megváltozhatnak a prioritások: az idősebb emberek kevésbé hajlamosak stresszként megélni a mindennapi bosszúságokat. A pszichológus szerint ezt csak más típusú vizsgálatokkal lehetne pontosan kimutatni, mivel nem zárható ki, hogy generációs különbségek állnak az eredmények hátterében, és a tesztet kitöltő személyek már fiatalabb korukban, más társadalmi és történelmi kontextusban is jobban viselték a stresszt.
Nemzetközi kutatások igazolják, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es felmérésben a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz szintje növekedett a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stresszfaktorként az életében.
A mostani felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. A szakértő szerint az ilyen területen dolgozóknak a sikeres munkavégzéshez elengedhetetlen a hatékony stresszkezelés. Milanovich Dominika szerint érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ezt a képességet a pályaszocializációval sajátítják el. Az is elképzelhető, hogy a két tényező együttes hatásáról van szó.
A stresszel legnehezebben megbirkózó és legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. A bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.
A tesztet az ország minden területén nagyjából egyforma arányban töltötték ki, de a legtöbb válaszadó budapesti lakos volt. A stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb; ez nem tűnik meglepőnek, mivel a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Milanovich Dominika szerint a fővárosban élők hozzászokhattak a nagyvárosi létből eredő megemelkedett stresszhez, míg azok, akiknek túl nagy volt ez a tempó, valószínűleg máshová költöztek. A pszichológus szerint a főváros zajos, nyüzsgő, ingergazdag világa egyeseket kifejezetten vonz; lehetséges, hogy ők eleve magasabb stressztűréssel rendelkeznek, vagy a kulturális sokszínűség és a munkalehetőségek ígérete miatt költöznek a fővárosba.
Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők a legkevésbé hajlamosak a stresszre. A szakértő szerint ez a terület gazdasági fejlettségével, a magasabb életszínvonallal, illetve a nyugati világhoz való közelséggel magyarázható.
A felmérést kitöltők között nem csupán a fővárosiak, de a nők is többségben voltak. A kérdőívek 73 százalékát nők töltötték ki, ami arra utal, hogy őket jobban foglalkoztatja a témakör. A kutatók szerint a nők jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint a férfiak. A reprezentatív mintára kiterjedő elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. Milanovich Dominika szerint a a nők hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni, és ez egy önbevallásos kérdőívre adott válaszaikat is befolyásolhatta.
A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. A nők mindössze 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, és a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása szerint a nők kevésbé tűrik jól a munkahelyi illetve magánéleti stresszhelyzeteket, mint a férfiak. Ugyanakkor ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a nők sokkal fontosabbnak tartják a stressz kezelését, mint a férfiak.
Egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől. Erre utal, hogy folyamatosan nő a kereslet a különböző magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22%-kal, az idei év első negyedévében pedig további 27%-kal emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest. A tartós stressz negatív hatásai közismertek: az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak már ezzel az állapottal, mint a gyomorfekély, az idegösszeroppanás, illetve a megnövekedett agyvérzés- és szívrohamkockázat.