Úgy tűnik, kínai és amerikai kutatók végre rájöttek, miért nem tudnak a pingvinek repülni. Valószínűleg a madarak víz alatti képességeinek volt ez az ára. A pingvinekkel közeli rokonságban álló tengeri madarak vizsgálata alapján megállapították, hogy a repüléshez hasznos szárnykialakítás úszáshoz és búvárkodáshoz már nem jó. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.

Több régi elmélet is van arról, miért nem tudnak repülni egyes madarak. Az egyik ötlet szerint néhány faj azért lett repülésképtelen, mert nem voltak rájuk vadászó ragadozók a talajszinten. John Speakman, a University of Aberdeen és a Chinese Academy of Sciences kutatója szerint „ha egy madár repül és búvárkodik, két különböző dologra kell használnia a szárnyait. A biomechanikus hipotézis szerint nem tudsz olyat fejleszteni, amely egyszerre mindkettőre alkalmas”.

Ennek kiderítésére a kutatók megvizsgálták a pingvin közeli rokonát, a lummát. Ez a fekete-fehér tengeri madár nemcsak hasonlít a pingvinre, hanem majdnem olyan jól is úszik – viszont repülni is tud. A kutatók kiszámították, mennyi energiát használ a madár. Azt találták, hogy viszonylag könnyen búvárkodik, viszont a repülés már sokkal megterhelőbb számára.

„Az energiaköltségek nagyon magasak. Ezeknek a madaraknak nagyon rövid szárnyuk van, amit rendkívül gyorsan kell mozgatniuk, hogy a levegőbe maradjanak. Ez pedig fárasztó" – fogalmazott Speakman. A kutatók szerint a lumma olyan sok energiát használ, hogy éppen csak a magasban tudja tartani magát. A madár fordulópontot jelent a tengeri madarak és a repülésre képtelen madarak között.

Valószínűleg a múltban evolúciós válaszút elé nézett a pingvin: vagy repül, vagy a hullámok között lesz fürge. Speakmanék hipotézise szerint a szárnyak egyre inkább hatékonyak voltak búvárkodáshoz, és egyre kevésbé a repüléshez. Mivel egyszerűen energiafelhasználás szempontjából sokba került, hogy mindkettő képesség megmaradjon, feladták a repülést, és szárnyaikat kis uszonyokká formálták.