Az Országház kupolatermében a jövőben nem szabad fényképezni a koronát és a koronázási ékszereket – döntött az Országgyűlés Hivatala a múlt héten. Az Országgyűlés Sajtószolgálatának pénteki közleménye szerint a rendelkezést az indokolta, hogy a látogatók a tiltás ellenére rendszeresen használtak vakut a fényképezés során, és ez veszélyezteti a páratlan műkincseket.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Szent Koronát története során zárt és fénytől védett ládában tartották, csak a koronázásokkor és közszemlére tétel alkalmával volt kitéve rövid ideig intenzívebb fényhatásnak. Az Országház kupolacsarnokába azért lehetett elhelyezni, mert ott nem éri természetes fény. A vakus fényképezés viszont épp ezt a biztonságot szünteti meg, károsítva Magyarország legbecsesebb műtárgyát – áll az MTI-nek kiadott múlt heti közleményben.

Fehér László műtárgyi igazságügyi szakértő szerint a művek elé helyezett plexi- vagy üvegtábla, illetve az erre felhúzott fólia könnyedén kiszűri a legkárosabbnak mondott UV-sugarakat, és ez a védelem általában fillérekbe kerül ahhoz képest, amennyit a védeni kívánt tárgy ér. „Ettől függetlenül sokszor nem húznak üvegfalat a festmények és a látogatók közé, hiszen az rontja a finom részletek, például az ecsetkezelés megfigyelését.

Fehér elmondta, hogy a korona elég speciális, összetett szakterület, így a hozzá tartozó műtárgyvédelmi megoldások is különlegesek lehetnek, de szerinte a vakuzás nem jelent nagy veszélyt, ha a védelem többi eleme a helyén van. „Az ilyen tárgyakat általában vákuumdobozban állítják ki, ahol se oxigén, se pára nincs, így lassítják a felületek és az illesztések korrózióját" – fogalmazott.

A Szent Koronának és a koronázási ékszereknek két évtizeden keresztül helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) szakértője szerint ugyan sokak szerint a vaku villanásakor az UV-sugárzás a legveszélyesebb, tudni kell, hogy ez csak egy a műtárgyat károsító hatások közül. „Még ha a ma elérhető UV-védő fóliákat is alkalmazzuk a tárgyakat tartalmazó bura üvegfelületén, az infrasugárzás hője és a fény látható tartománya képes a felületet védő elektronháló károsítására” – mondta Földessy Péter, az MNM Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztályának vezetője.

A szakértő szerint a vaku nagyon erőteljes, akár 60 ezer luxos villanása nagyon erős, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a műtárgyvédelmi sztenderdek szerint egy tárgy akkor van biztonságban, ha egy évben 634 ezer luxnál kevesebb fény éri. „Amíg a korona nálunk volt kiállítva, 30 luxos fénnyel világítottuk meg” – mondta. Földessy szerint elfogadható az a magyarázat, ami szerint a koronának még a természetes fény is árt, de arról, hogy ilyen szempontból mennyire felel meg az Országház kupolaterme, nem akart véleményt nyilvánítani, mert ezt a kérdést „egy másik szakértő vizsgálta meg”.

A Nemzeti Múzeum főosztályvezetője szerint a műtárgyvédelem folyamatosan fejlődő tudományág, ráadásul a Szent Korona sem olyan már, mint amilyen új korában volt: „A textilrészek mállékonyabbak, a fémes felületek is sokat mattultak. Ahogy egy felület öregszik, egyre többet veszít a simaságából, így egyre nagyobb a támadható felület, ezért óvatos, de szükségszerű lépés a lehető legszigorúbb tiltás a káros hatások ellen.”

A két szakértő egyetértett abban, hogy a Szent Koronát azért tárolták az évszázadok során sötét ládákban, mert nem álltak rendelkezésre a mai kor technikai lehetőségei. Földessy kiemelte, hogy fontos lenne a látogatóknak biztosítani valamilyen alternatív lehetőséget a korona megörökítésére, hiszen ma már egy egyszerű mobiltelefon is képes vaku nélkül értékelhető minőségű képet készíteni.

A szigorú tiltás nem szokatlan, a világ számos múzeumában és művészeti galériájában tiltják a vaku használatát, sok helyütt a fotózást is pont azért, amiért a korona fényképezését is megtiltották: a látogatók némelyike, véletlenül vagy szándékosan, de bekapcsolva felejtett vakuval készít képet.