Első alkalommal sikerült lefényképezni egy vadon élő amúri tigrist egy kínai rezervátumban az orosz határ közelében. A tigrisek védelmével foglalkozó szakemberek mindezt az elmúlt évek védelmi programjainak sikereként értékelik, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy van még teendő az orvvadászat visszaszorításában és a természetes élőhelyek megőrzésében.

Míg száz évvel ezelőtt még csaknem százezer tigris vadászott, addig ma 13 országban mindössze 3200 példány él szabadon. Mindez pokoli kevés – panaszkodott Pjotr Szergyukov, a moszkvai Nemzetközi Állatvédelmi Alapítvány illetékese.

A tigrisekért folyó küzdelem mérföldkövének számít az a 2010 novemberében Szentpéterváron tartott konferencia, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett. Akkor a 13 érintett ország állatvédői találkoztak a nagymacskák élőhelyeinek védelme érdekében. Hollywoodi díszvendégük, Leonardo di Caprio egymillió dollárt adományozott a célra.

Két és fél évvel később mégis csalódniuk kellett a résztvevőknek: az orvvadászat és a csempészet miatt a nagymacskák száma drámaian csökkent, a tigrisek egykori kilenc alfajából ma csupán hat létezik. Kína és Oroszország, a két tigrisnagyhatalom évek óta közös mentőprogramért küzd, a szentpétervári konferencián megegyeztek, hogy határvidékeiken három új folyosót nyitnak meg a nagymacskák számára.

A teljes kivitelezés ugyan várat még magára, de Oroszország részben teljesítette vállalását, mert 2012 novemberében szabaddá tette az első átjárót, a Duma pedig szigorította a tigrisekkel való kereskedés bírságát. Markus Radday, a Természetvédelmi Világalap, a WWF amúri régióval foglalkozó referense szerint a tigrisekért tett védelmi erőfeszítéseik nagy sikere mindez.

A Moszkvától öt órányi repülésre található amúri vidéken él az orosz tigrisek utolsó körülbelül 450 egyede, az elmúlt évtizedek kíméletlen trófeavadászata kis híján kihalásukhoz vezetett. Ugyancsak probléma, hogy Kínában a tigris kétes hatékonyságú orvosságok alapanyagaként is szolgál.

„Abba kell hagyni a fakivágást az oroszországi, de különösen a kínai erdőkben, hiszen zsugorítja a ragadozók élőhelyét” – hívta fel a figyelmet a további teendőkre Maria Voronzova, a Nemzetközi Állatvédelmi Alapítvány vezetője.

A 2010-es szentpétervári határozatban a 13 ország azt vállalta, hogy 2022-re, a tigrisek évére megduplázza a nagymacskák számát. Ehhez azonban hatékonyabban kell üldözni az orvvadászokat és a csempészeket. Ám az élettér bővítésének becsült költségei csak 2015-ig 350 millió dollárra rúgnak, ez pedig túl nagy összeg olyan államok számára, mint Nepál vagy Banglades.