A Curiosity rossz híreket hozott azoknak, akik a következő években már a Marson szeretnének sétálni, ha nem találunk ki nagyon gyorsan valamilyen jobb védekezést a kozmikus sugárzás ellen, megsülünk.

A jelenlegi hajtóművekkel 253 napig tartana az 560 millió kilométeres út a Földtől a Marsig. Ha az űrhajósok ennyi ideig ki vannak téve a sugárzásnak, akkora dózist kapnak a káros sugarakból, amennyit egyébként egy élet alatt. Akkora lenne a sugárzás, mintha minden öt-hat napban teljes test-CT-t végeznének rajtunk.

A kozmikus sugárzást például távoli felrobbant csillagok vagy a Nap fellobbanásai okozzák, de a Föld légköre kiszűri a nagy részét, megvédi az élővilágot a sugárzás hatásaitól. Az űrben azonban nincs meg ez a védelem, és ha az űrhajósok túl hosszú ideig lennének kitéve a sugárzásnak, az káros lehet szervezetükre. A kozmikus sugárzás olyan, mintha fegyverből vaktában lövöldöznének: kicsi az esély, hogy eltaláljon, de ha eltalál, akkor nagy kárt okoz.

Az űrhajósok persze nem csupán a Marson, hanem az oda tartó úton is ki vannak téve a kozmikus sugárzásnak. Még akkor is nagy lenne a veszély, ha a NASA-nak sikerülne megrövidíteni az odautat. Ráadásul mivel a Mars légköre nem szűri ki, így az ottani séták alatt is veszélyben lennének az űrhajósok.

A Curiosity az odaúton 1,8 milliSievert sugárzást kapott naponta, a Sievert az ionizáló sugárzás mennyiségét annak biológiai hatása alapján értékeli. Ha egy ember egész életében összesen 1 Sievert sugárzást kap, az öt százalékkal emeli a rák kialakulásának kockázatát. A NASA jelenlegi szabályozása szerint egy űrhajósnál karrierje alatt összesen három százalékkal emelkedhet a kockázat.

Visszatérve az utazásra, ha csak 180 napig tartana az út a Marsra, akkor 662 milliSievert sugárzás érné az űrhajósokat, ehhez jön még az, amit a Mars felszínén kapnának.