Letasztították a legöregebb ismert teknősős trónjáról az Odontochelys semitestaceát, helyére az Eunotosaurus africanus került. A Dél-Afrikában talált hüllő, amely 260 millió évvel ezelőtt élt. Az Eunotosaurus africanus fosszíliáinak megtalálása fontos darabja annak a kérdéskörnek, amire a tudósok már hosszú évek óta próbálnak válaszolni: hogyan alakult a teknős páncélja olyanná, amilyennek ma ismerjük. Tyler Lyson, a Yale Egyetem kutatója vizsgálta a most talált fosszíliát, amely negyvenmillió évvel régebbi, mint a korábbi leletek.

A Kínában talált Odontochelys semitestacea nagyjából 220 millió évvel ezelőtt élt és már teljesen kifejlett páncélja volt. Az Eunotosaurus kitöltheti azt a 30-55 millió éves űrt, ez lehet a legkorábbi ismert teknős.

A teknősök páncélja egyedülálló a hüllők között, a páncél ötven csont összenövéséből áll, melyek között ott van a medence, hátgerinc és borda is. A többi állat azért nem növesztett ilyen páncélt a például a bordáiból, mert a bordáknak fontos szerepük van a tüdő szabadon hagyásában. Ennek hiányában más módszert kell kialakítani a légzésre.

Lyson azért gondolja, hogy ez lehetett a teknősök első őse, mert kilenc szélesedő bordája volt az állatnak és nem voltak bordaközi izmai. Az Eunotosaurus páncélja köztes állapotban volt, a modern teknősök és a primitív hüllők között félúton. A csapat következő lépésként azt próbálja kideríteni, hogyan változott a teknősök légzése.