A francia borászat itáliai eredetét bizonyítja a dél-franciaországi Lattara térség ásatásain talált etruszk amforák kémiai vizsgálata. Az amforákban etruszkok szállítottak bort Kr.e. 500 körül a térségbe, és ezt követően kezdődhetett el legkésőbb Kr.e. 400 körül a dél-francia partvidéken a szőlőtermesztés - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmányban.

Az etruszkok Kr.e. 625 körül kezdtek Közép-Itáliából amforákban bort szállítani. A franciák valószínűleg az etruszkok ismereteihez és kultúrnövényeihez nyúltak vissza a borkészítéshez - hangoztatta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a dél-franciaországi Lattara térségében folyó ásatáson talált amforák közül kiválasztottak három jó állapotban megmaradt edényt, amelyek alján folyadékmaradványokat sejtettek. Az üledéket különböző tömegspektrometriai eszközökkel vizsgálták meg, amelyek az anyagi részecskéket elemzik. Egyebek között borsavat és fenyőgyantát sikerült azonosítaniuk.

Emellett megvizsgáltak egy Lattarában talált, Kr. e. 425-400-ból származó kőprést is, és ezen is megtalálták a borsav nyomait, vagyis a kőprés lehet a legrégebbi egyértelmű bizonyíték bortermelésre francia földön. Eddig nem tudták pontosan megállapítani, hogy szőlőt vagy olivát préseltek-e vele. A fenyőgyanta a bor eltarthatóságát javíthatta a hosszú hajóút idején. Találtak az amforákban rozmaring-, kakukkfű- és bazsalikommaradványokat is. Ezek a fűszerek arra utalnak, hogy a bort gyógyításra is használták, az ókorban ugyanis gyakran alkoholban oldották az orvosi szereket.