Egy új tanulmány szerint a Földnek ütköző üstökösök hozhatták el az életet a bolygónkra. A tanulmányt készítő amerikai és kanadai kutatók szerint a becsapódáskor olyan, az élet kialakulásához szükséges szerves vegyületeket hoztak létre, mint a fehérjék alkotóelemei, vagy a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) óriásmolekulák bázispárjai.
Nir Goldman és Isaac Tamblyn kutatásuk során abból indultak ki, hogy az égitestek számos egyszerű molekulát tartalmaznak, például vizet, ammóniát, metilalkoholt és szén-dioxidot. Elméletük szerint egy elképzelt becsapódáskor olyan irtózatos mennyiségű energia szabadul fel, amely kémiai reakciók sorozatát indíthatja el. Goldman elmondta, hogy évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a becsapódások gyakoribbak voltak, az üstökösök akár tízbillió kilogramm szerves anyagot is hozhattak a Földre. Ez nagyságrendekkel több annál, mint amennyi a Földön előtte létezett.
Az üstökösök becsapódásakor hatalmas lökéshullámok keletkeztek. Ez rövid idő alatt nagy nyomás- és hőmérséklet-emelkedéssel járhat, és kémiai folyamatokat indíthat el, még mielőtt az égitestek kölcsönhatásba kerülhetnének volna a földi környezettel. A kutatók szerint a rézsútos irányú összeütközések létrehozhatták azokat a termodinamikai feltételeket, amik szerves szintézishez vezethettek.
A folyamatokat a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium új szuperszámítógépével szimulálták. A tudósok kidolgoztak egy modellt, amivel a becsapódás következményeit vizsgálhatják; ez századrésznyi egységekre bontja a billiomod másodpercet, az új kémiai egyensúlyok kialakításához szükséges időt. Goldman szerint az új modellezés alapján az eddigiektől eltérő, szénhidrogén alapú kémiai elemek létrejötte figyelhető meg, amik megteremthették az élethez szükséges szervse anyagokat.
A kutatók a kísérletek során megállapították, hogy egy mérsékelt erősségű lökéshullám körülbelül 360 000 atmoszféra nyomást és 2650 Celsius-fokos hőt generálhatott. Ennek hatására az üstökösök szén-dioxidban gazdag jegében számos nitrogéntartalmú heterociklus, vagyis gyűrűs rendszerű szénvegyület keletkezhetett. Ezek lehűlés után aromás szénhidrogén-molekulákra bomlanak, amiket sokan a DNS és az RNS bázispárjainak élet előtti előfutárainak tekintenek. Magasabb nyomás és magasabb hőmérséklet mellett a számítógépes szimulátor metán- és formaldehid-vegyületek, illetve hosszúláncú szénmolekulák kiépülését mutatta ki. Ezek az elemek azoknak az aminosavaknak az előhírnökei, amik összekapcsolódva az élet alapját képező fehérjéket alkotnak.