A gyermekek beszédkészsége lényegesen magasabb szintű, mint korábban gondolták, és már két-hároméves korukban igyekeznek nyelvtani szabályokat alkalmazni - derítette ki egy brit-amerikai kutatócsoport. Az Cornell Egyetem kutatócsapata Christina Dye vezetésével arra a megállapításra jutott, hogy a kisgyerekek nagyon korán kezdenek el használni olyan, a mondatok vázát alkotó szavakat, mint például egy, van, tud, és.

A gyermekek fejlődéstanával foglalkozó tudós amerikai kollégáival ötven, 23 és 37 hónap közötti, francia anyanyelvű gyermek beszédét tanulmányozta. A gyerekek közelében rejtett helyre elhelyezett, érzékeny mikrofonok segítségével több tízezer hangot és szót rögzítettek, majd többévi munkával visszahallgatták azokat, aprólékosan elemezve azokat az összefüggéseket is, ahol elhangzottak.

Úgy találták, hogy a kiejtett hangok egyértelmű, bár korábban észrevétlenül maradt mintákba rendeződtek: a gyermekek zöme következetesen alkalmazta őket a nyelvtani jelentésű szófajok, névelők, elöljáró- és kötőszavak, névmások és segédigék helyén. Abból a tényből, hogy a hangokat mindig a mondat megfelelő helyén produkálták, a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a gyermekek tudatában vannak a nyelvtani szavaknak, és sokkal előrehaladottabbak grammatikai képességüket illetően, mint előzőleg feltételezték. A tudósok biztosra veszik, hogy megállapításaik más nyelvekre is érvényesek, nem csak a franciára.

Eddig az volt az általános felfogás, hogy a gyermekek beszédéből kezdetben hiányoznak a szófajok, és majd később, egy ismeretlen mechanizmus hatására, egyik pillanatról a másikra kezdenek el nyelvtani szabályokhoz igazodni. A mostani eredmények azonban megdönteni látszanak ezt a feltevést. "Kutatásunk a gyermekek fejlődésének igen fontos vetületére vetett fényt. A nyelv ugyanis egyike azoknak a képességeknek, amelyek emberré tesznek minket" - húzta alá a newcastle-i kutató.