Nem bágyadtak és rezignáltak leszünk a kánikulától, attól inkább agresszívebbé válunk, könnyen elveszítjük az önkontrollt, mondják a szakértők a hétfői villamosos incidens kapcsán. Káros, hogy hirtelen jött a hőség, és árt a légköri ionizáció is. De mit csinálnak a forró égövi országokban?
Hétfő este két nő a 4-es villamos elé lépett a Széna téren. A villamosvezető vészfékezéssel leállította a járművet, de miután megbizonyosodott róla, hogy mindkét nő épségben van, az egyiküket hirtelen felindulásból pofon vágta. A megpofozott brit nő, akiről kiderült, hogy hat hónapos terhes, feljelentette a villamosvezetőt, akit a BKK felfüggesztett az állásából.
Nem kizárható, hogy a villamosvezető agresszivitása összefüggésben volt a kánikulával – mondja dr. Pintér Ferenc humánmeteorológus, a Meteo Klinika igazgatója. Őket is meglepték azok a kutatási eredmények, amik azt igazolják, hogy a nagy meleg és a szélsőséges helyzetek kombinációja gyakran válthat ki agresszivitást.
Logikusnak tűnhetne, hogy a nagy melegben bágyadtabbá, rezignálttá válunk, de a kutatások azt igazolták, hogy ez nem így van. Az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy ha a szervezet szélsőséges terhelés alá kerül, az ronthatja az önszabályozási mechanizmusokat; agresszívebbé válunk, könnyebben elveszítjük az önkontrollt.
Pintér elmondta, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy nagy terhelés alatt a szervezet fizikális és mentális képességei is elérik a határukat, ami gyakran vezethet agresszivitáshoz. A humánmeteorológus szerint ez a közlekedésben is gyakran megfigyelhető; a hétfői eset kapcsán nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a villamos elé lépő nő is a kánikula miatt lehetett figyelmetlenebb.
A nagy hőség számos betegséget okozhat a vízmérgezéstől a napszúrásig. A légköri ionizáció hatásait sem érdemes figyelmen kívül hagyni. A levegőben kavargó anyagdarabkák, az aeroszolok elektromosan feltöltődnek, ionhordozóvá válnak. A kisméretű negatív ionok eljutnak a tüdőig, a nagyméretű, pozitív ionok már a felső légutakon reakcióba lépnek; melegfront esetén ez utóbbiak vannak többségben. A pozitív ionok serkentik a szerotonin termelését, és ez levertséghez, kimerültségérzethez, rossz közérzethez, teljesítménycsökkenéshez és álmatlansághoz vezethet. A légköri ionizáció másoknál nyugtalanság, mozgáskényszer, feszültség, esetenként rosszullét formájában jelentkezik.
Pintér szerint a kánikula szervezetre gyakorolt hatását nem lehet dekomponálni, egy dologra visszavezetni, mert a hőhatás ennél összetettebb dolog. Megjegyezte, hogy a fokozott agresszivitásban a kialvatlanságnak is fontos szerepe lehet; a kánikula már több napja tart, és ilyenkor a lakások még éjjel sem tudnak lehűlni. Ez sokaknál okozhat alvásproblémákat, márpedig a fáradtság ugyancsak fokozza az agresszivitást. Pintér szerint ez az oka, hogy ilyenkor a balesetek száma is megnő.
Ezek a meglátások egybevágnak a rendőrség hétfői közleményével is, amelyben az áll, hogy a nagy hőségben sokkal kockázatosabb közlekedni. A járművezetők a hőségben általában kevésbé tudnak koncentrálni, a megszokottnál figyelmetlenebbek és türelmetlenebbek, ráadásul ilyenkor hajlamosabbak az agresszív és durva szabályszegésekre. Gyakori jelenség a lobbanékonyság, a kiszámíthatatlan, szeszélyes magatartás.
A rendőrség közleménye arra is kitér, hogy a nyári hőségben a gyalogosokra is jellemző a figyelmetlenség; kevésbé néznek körül, mielőtt lelépnek az úttestre. A tartós melegben a közlekedés résztvevői között is jelentősen megnő a rosszullétek száma: a hőség gyengíti a szellemi erőkifejtést, egyeseknél tompaságot, közönyösséget, másoknál fokozódó ingerlékenységet válthat ki.
A közlekedők körében kánikula idején fokozottan jellemző a koncentráció hiánya, mely a reakcióidőben is jelentkezik. A reflexek tompulnak, a mozdulatok kapkodóvá válnak, ezáltal a hibalehetőségek száma is megnő. Pintér szerint valószínű, hogy a kánikula okozta problémák a napokban tovább súlyosbodhatnak. A forró hajnalok miatt az emberek nem tudják rendesen kipihenni magukat, így regenerálódni sem tudnak, és az alvásproblémák is fokozzák a kimerültséget. Az újabb hőmérsékleti rekordok pedig további szélsőséges eseteket eredményezhetnek.
Arra a kérdésre, hogy a forróbb égövi országokban hogy kezelik az ilyen helyzeteket, Pintér elmondta, hogy a társadalom ott felkészültebben fogadja a kánikulát: a legmelegebb órákban pihennek, sziesztát tartanak, és az életritmusuk miatt kevésbé terhelik túl a szervezetüket. A kánikulához való alkalmazkodás a forróbb éghajlatú országokban az öltözködésben, illetve az étel- és italfogyasztásban is megjelenik, ami kompenzálhatja a forróságot. Ugyanakkor a délebbi országok lakói a téli hideghez tudnak nehezebben alkalmazkodni.
Az alkalmazkodást viszont megnehezíti, hogy a kánikula hirtelen érkezett. Pintér megjegyezte, hogy két hete még júniusi fűtésről beszéltünk, ehhez képest ma már hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg. Mivel kimaradt a fokozatos felmelegedés, a szervezet nehezebben tud alkalmazkodni a hirtelen változáshoz. A kánikulával járó hangulatingadozásnak és a hőségre adott szélsőséges reakcióknak ez is fontos komponense lehetett.