Nagyobbnak és fényesebbnek láthatták a Holdat vasárnap éjjel azok, akik felnéztek az égre. A Hold ugyanis éppen Föld-közelben járt, amikor telihold fázisban volt. Idén nem lesz többször ilyen.

A köznyelvben szuperholdnak is nevezett jelenség akkor következik be, amikor az égitest perigeumba, azaz pályáján legközelebb kerül bolygónkhoz. Az átlagos távolság 384 402 kilométer, ennél harmincezer kilométerrel közelebb volt a Hold vasárnap. Nagyjából 14 havonta fordul elő, hogy egybeesik a legközelebbi pont és a telehold. Legutóbb tavaly május elején volt, legközelebb jövő augusztus közepén lesz ilyen.

Akkor volt a leglátványosabb a jelenség, amikor alacsonyan járt az égen a Hold. Ekkor ugyanis épületekhez, dombokhoz lehet viszonyítani a méretét. A lenyűgöző fényképek többsége is ilyenkor készül.

Hiába népszerű fotótéma, a csillagászatban nem ismerik a szuperhold jelenséget, nincs ilyen fogalom, és csillagászati jelentősége sincs annak, hogy teliholdkor közelebb van a Hold. A csillagászok a Hold négy fő fázisát ismerik, ezek az újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed. A szuper jelzőt akkor használják, amikor exobolygóknál jelezni akarják, hogy a Föld méreténél sokkal nagyobb bolygóról van szó, ezek a szuperföldek. Magát a szuperhold szót amúgy Richard Nolle asztrológus találta ki 1979-ben.