Másfél éve figyelik a kutatók a Pine-sziget gleccserét, amelyen 2011 októberében hatalmas repedéseket vettek észre, és most végre megtörtént, amire vártak. Egy Budapestnél is nagyobb, körülbelül 720 négyzetkilométeres jégtömb szakadt el a déli sarkvidék leghosszabb és leggyorsabban mozgó jégáradatáról. A hét elején érkezett a megerősítés, hogy a szakadék immár teljes széltében kettéhasította a gleccsert. A jelenséget a német TerraSAR-X műhold észlelte.
A jégóriás a gleccser úgynevezett selfjegéről, a tengerbe nyúló részéről vált le. A német kutatók háromnaponta kapnak képeket a műholdtól és remélik, hogy a felvételek elemzésével sikerül több információt szerezniük a gleccser csúszó mozgását és feltöredezését irányító folyamatokról. Az új adatok birtokában fejleszteni tudják az Antarktisz jövőbeli változásainak előrejelzéséhez használt számítógépes modelleket.
"Mindannyian égtünk a vágytól, hogy lássuk, ahogy egyre tágul a hasadék" - mondta Angelika Humbert, az Alfred Wegener Intézet gleccserszakértője, hozzátéve, hogy a kutatóknak muszáj megismerniük az úgynevezett borjadzás (jéghegyleválás) pontos forgatókönyvét, hogy képesek legyenek a jégtakarók több évszázados evolúciójának leírására.
A szakemberek szerint 6-10 évente nagy méretű táblás jéghegyek szakadnak le a selfjegek végéről. A legutóbbi nagy jéghegyleválás 2007-ben és 2001-ben következett be. Mint hangsúlyozták, mindez egy természetes folyamat részét képezi, és nem kellene közvetlenül az éghajlati változásokhoz kötni, amelyek ugyanakkor kétségtelenül hatással vannak a nyugat-antarktiszi jégtakaró ezen részére.
A műholdfelvételek és a levegőből végzett mérések jelentős elvékonyodást és a jégképződésben bekövetkező ingadozást mutattak a Pine-sziget gleccsernél (PIG) az elmúlt évtizedekben. Ez részben a selfjeget alulról olvasztó melegebb vizek számlájára írható.
A PIG a bolygó leggyorsabban zsugorodó gleccsere, több jeget veszít és gyorsabb ütemben járul hozzá a tengerszint emelkedéshez, mint a világ bármely másik gleccsere. Éppen ezért meglepte a kutatókat, hogy a jéghegy leválására majdnem két évet kellett várni, a kutatók ugyanis arra számítottak, hogy az sokkal gyorsabban bekövetkezik. Humbert szerint most azt lesz érdekes figyelemmel követni, mennyi idő alatt kerül ki a jéghegy az öbölből. Az akár több hónapot is igénylő "expedícióról" a TerraSAR-X fog naprakész információkat szolgáltatni a kutatóknak.
A világ legnagyobb regisztrált jéghegye a B-15 néven elhíresült táblás jégóriás volt, amely 2001-ben vált le a Ross-selfjégről. A nagyjából 11 ezer négyzetkilométeres felszíni területtel bíró jégrobosztus évek alatt olvadt el, ahogy egyre sodródott a Déli-óceánban.