Átlagosan egy szupernóva-robbanás jut egy galaxisra egy évszázadban. De ha azt nézzük, hogy a világegyetemben százmilliárd galaxis létezik, a világegyetem 13,7 milliárd éves (csillagok pedig ennél később keletkeztek), akkor nagyjából egymilliárd szupernóva lehet egy évben – számolta ki Richard Mushotzky, a NASA Goddard Space Flight Center munkatársa. Mindez azt jelenti, hogy másodpercenként harminc szupernóva robban fel.

Az 1987A jelű szupernóvát 1987-ben fedezték fel, ez a Földhöz legközelebbi szupernóva 1604 óta, a közeli Nagy Magellán-felhőben található, amely a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxis. A belőle jövő fény a Földet 1987. február 24-én érte el, bár a mag összeroppanása során kibocsátott neutrínókat már február 23-án észlelték.

Mivel az 1987A nagyjából 168 ezer fényévre van, nagyjából 161 ezer évvel időszámításunk előtt robbanhatott fel. A kutatók az elmúlt években folyamatosan figyelték a szupernóvát, a legújabb felvételeket tudják összehasonlítani a 15 évvel ezelőtti felvételekkel.

A kutatók sok szempontból is tudják vizsgálni a szupernóvát, megfigyelik hatását környezetére, a kibocsátott anyag mozgását és viselkedését, különböző hullámhosszon figyelik a maradványokat. Azért olyan fontos ez, mert a kutatók valószínűsítik, hogy a formálódó Nap mellett 4-5 milliárd évvel ezelőtt felrobbant csillag okozza a radioaktív elemek nagyarányú jelenlétét a Naprendszerben.