Az új, egyelőre tesztelés alatt álló intelligens szikével, az iKnife-fal az orvosok könnyedén eltávolíthatják az összes rákos sejtet: a berendezés valós időben jelez vissza, hogy éppen rákos daganatot vágnak-e vele, vagy egészségeset. Egy magyar kutató vezetésével három éve dolgoznak a megvalósításon. Az eredményeket részletező tanulmány a Science Translational Medicine szaklap szerdai számában jelent meg. A kutatásokat a brit Imperial College London és a magyar kormány is támogatta.
A sebészek olyan késeket használnak, amelyek felmelegítik a szövetet, miközben vágnak, ez pedig szúrós szagot eredményez. Az új sebészeti kés ezt a szagot elemzi, és jelez, hogy a szövet rákos vagy egészséges. Takáts Zoltán, az Imperial College London magyar kémikusa, a fejlesztés vezetője az Indexnek elmondta, hogy a tanulmányban egyelőre csak azt vizsgálták, mennyire alkalmas a technika a műtét közben szövetazonosításra. A sebészeti szikéhez egy hűtőszekrény méretű tömegspektrométer is tartozik, ezzel értelmezik a bejövő információkat.
A berendezés ára 200 ezer font körül lesz majd (körülbelül 250 ezerből rakták össze a prototípust), de a kutatók szerint ez az összeg alacsonyabbra is levihető. Használatához külön képzés nem szükséges, az intelligens szike értelmezi a beérkező információkat. Forgalomba hozatalról egyelőre nincs szó. Még 2-3 év klinikai tesztelés szükséges, plusz egy év az engedélyeztetés – tudtuk meg Takáts Zoltántól.
A késben lévő érzékelő több, előre betáplált, rákos eredetű és egészséges szaghoz hasonlítja a műtétkor keletkezőt. Az információ egy kijelzőn jelenik meg: a zöld visszajelzés azt jelenti, hogy a sejt egészséges, a vörös pedig rákosat mutat. A sárga színnel jelzett szöveteket nem tudják egyértelműen azonosítani.
A műtéteknél most ugyanez úgy működik, hogy a sebészek elküldik a mintákat a laboratóriumba, míg a páciens a műtőasztalon fekszik. Eddig csak így lehetett megállapítani, hogy biztosan eltávolították-e a daganatot, ráadásul az eljárás harminc percig is tarthat, még a legjobb kórházakban is, és ilyenkor sem lehetnek biztosak abban, hogy nem távolítottak-e el több szövetet, mint amennyit mindenképpen kellett volna. Ha pedig rákos sejtek maradnak a testben a műtét után, a betegnek újabb műtétre, kemoterápiára vagy sugárzásra lehet szüksége.
A kutatók 2010 és 2012 között három kórházban tesztelték az iKnife-ot. A szövetmintákat 302, agy-, mell-, vastagbél-, máj-, tüdő- és hasrákos páciens adataiból rakták össze. Takáts szerint az egyik legtermékenyebb partnerük a Debreceni Egyetem Sebészeti Intézete volt.