A Mars levegőjének elemzése alátámasztja azt a feltételezést, hogy a bolygó már négymilliárd évvel ezelőtt elvesztette légkörének nagy részét - írta a Curiosity marsjáró adatait elemző két kutatócsoport a Science tudományos lapban megjelent közleményben.

A Földhöz hasonlóan a Mars is körülbelül 4,5 milliárd ével ezelőtt keletkezett, de most alig 7 millibaros nyomású a légköre, ami 150-szer ritkább, mint a Földé. A kutatók abból a feltételezésből indultak ki, hogy a vörös bolygó eredeti atmoszférája a mainál sokkal sűrűbb lehetett.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity nevű marsjárója újra elemezte a bolygó légkörének összetételét, és adatait továbbította a Földre. Ezek szerint a vörös bolygó levegőjének 96 százaléka szén-dioxid, 1,93 százaléka argon, 1,89 százaléka nitrogén, és csupán 0,145 százaléka oxigén - írták a marylandi Goddard Űrhajózási Központ Paul Mahaffy vezette kutatócsoportjának tudósai. Ez egybevág a Viking műholdaknak az 1970-es évekből származó méréseivel. Összehasonlításul: a Föld légkörében 20 százalék az oxigén aránya.

A kutatók kiszámították a marsi hidrogén, az oxigén és a szén különböző izotópjainak (eltérő tömegszámú változatainak) viszonylagos sűrűségét is. A most mért izotópviszonyok hasonlítanak a körülbelül 3,9 milliárd éves, ALH 84001-es jelű Mars-meteorit adataihoz, ami arról árulkodik, hogy a katasztrofális légkörvesztés már ebben az időszakban megtörtént. A pasadenai Kalifornia Műszaki Intézet Chris Webster által vezetett kutatócsoportja azt is megállapította a mérések alapján, hogy a légkör lassú további ritkulása jelenleg is folyik.

Hogy mi történt ezzel a nedves bolygóval, amely jó körülményeket biztosított az élet kialakulásához, ami miatt ma ismert poros kőgolyóvá vált? Az egyik elmélet szerint egy hatalmas objektummal, akár egy Plutóval megegyező méretű kisbolygóval is összeütközhetett. Egy ilyen esemény meg tudta változtatni a Mars mágneses mezejét, és a bolygó elveszíthette a légkörét. Webster azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adataik ezzel kapcsolatban nem szolgáltatnak semmilyen bizonyítékot, de a megfigyeléseik passzolnak a becsapódás elméletéhez.