A kutatók sikeresen ültettek be hamis memóriát egerek agyába egy kísérletben: azt remélik, ez segít majd megérteni azt a jól dokumentált jelenséget, hogy miért emlékeznek az emberek olyan dolgokra vagy eseményekre, amelyek valójában sosem történtek meg velük.

Susumu Tonagawa, az MIT neurológusa szerint a hamis memóriákért valószínűleg az agy felelős. Csapatával a neuronok egyenkénti manipulálásával hozta létre a nem valós emlékeket az egerek agyában. Eredményeik a Science leguóbbi számában jelentek meg.

A tapasztalatokból származó emlékek nagyon sok részből állnak össze: tárgyak, tér és idő nyomaiból. Ezek az engramnak nevezett feljegyzések fizikai és kémiai változások és a közöttük lévő kapcsolat formájában tárolódnak el az agysejtekben. Az eredmények alapján úgy tűnik, ugyanazok az agyi mechanizmusok felelősek a vlaódi és a hamis emlékekért is.

A mostani kutatásban Tonagawa csapata az optogenetika nevű technikát használta, amellyel képesek finomhangolni az agysejteket. Az egér hippokampuszában lévő sejteket módosították, ez az agyterület felelős az emlékek létrehozásáért, aktiválja a channelrhodopsin nevű fehérje génjeit. Amikor a sejtekben benne van ez a fehérje, kék fénnyel aktiválhatóak. A kutatók úgy módosították a sejteket, hogy akkor is termelődjön a fehérje, ha az egér használja ezeket a sejteket, így hoztak létre memória engramokat.

A kísérletben a kutatók betették az egeret egy kamrába, majd engedték, hogy felfedezze. Eközben a releváns memóriakódoló sejtek channelrhodopsint termeltek. A következő nap az állatot berakták egy másik kamrába, és apró elektrosokkot adtak neki, hogy bekódolják a félelemreakciót. Ugyanekkor megvilágították az agyát, hogy előjöjjenek az első kameráról szerzett emlékei – így összekapcsolta az elektrosokkot az első kamrával.

A kísérlet utolsó szakaszában visszarakták az egeret az első kamrába. Ebben a kamrában tipikus félelmi reakciókat adott, pedig itt sosem sokkolták. A kutatók szerint sikerült hamis emléket beültetniük az állatba.

Ugyanez történik, amikor nagyon erős hamis emlékek jönnek létre az emberekben. „Az emberek nagyon erős képzelettel rendelkező állatok, függetlenül attól, mi történik körülöttünk a világban, állandóan aktív az agyunk. Nagyon valószínű, hogy az egérhez hasonlóan nagy variációval összekapcsolunk dolgokat az agyunkban lévő, és a valóban megtörtént események között" − véli Tonagawa.