A Berkeley kutatólaboratórium szerint, közel annyi halálos áldozatot követel az otthonainkban lévő szennyezett levegő, mint ahányan az utakon életüket vesztik. A kutatók harci ideggázként használt vegyületet is találtak már a konyhák levegőjében.
Egy, az Environmental Health Perspectives szaklapban megjelent tanulmányban a Berkeley kutatói hetven különböző vegyület koncentrációját és annak egészségügyi hatását mérték fel. A lehetséges egészségügyi hatások a torokirritációtól kezdve, az asztmarohamon át egészen a rákos megbetegedésig sorolhatóak. Jennifer Logue, a kutatás vezetője elmondta, hogy az otthonainkban található, több száz légszennyező anyag majdnem annyi áldozatot követel, mint a közúti balesetek.
Míg korábban a házakban elsősorban a cigarettafüst és a radioaktív radon okozta a fő problémát, a Berkeley kutatásai szerint más légszennyező anyagokra is oda kell figyelni. A szálló porként ismert részecskék és az akrolein nevű erős méreg komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A nyugati országokban az emberek az idejük 70-90 százalékát zárt terekben töltik, így az itt lévő levegő szennyezettsége sokkal fontosabb, mint a kültéri levegőé. Amennyiben a kinti levegő szennyezettsége meghalad egy szintet, szmogriadót rendelhetnek el, de arra senki nem figyelmeztet, hogy otthon milyen magas a légszennyezettség.
A most megjelent tanulmány elsősorban két anyagra, a kis méretű részecskékre és az akroleinre hívták fel a figyelmet. Az akrolein húsok sütésekor és olajok használatakor keletkezik. A DNS-t károsító anyagot az első világháború idején idegméregként használták. A kisméretű részecskék főzéskor, egyes tisztítószerek használatakor, vagy éppen gyertyák, füstölők használatakor jutnak a levegőbe, de a kinti levegő is tartalmaz káros részecskéket. A kisméretű szálló por hosszú távon károsítja a légzőszerveket és a keringést is, és idő előtti halálozást okozhat.
A beltéri légszennyezettség nem új keletű, de az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz. A háztartások egyre gyakrabban szerelnek be műanyag ajtókat és ablakokat, hogy csökkentsék az energiakiadásokat, de ezzel párhuzamosan a szellőztetési szokások nem változnak. A korábbi rossz ablakok miatt a lakásoknak volt egy természetes légcseréje, de az új, szigetelt nyílászárókkal ez megszűnt, és emiatt megnőtt a beltéri légszennyezettség.
Ennek a kiküszöböléséhez sűrűbben kéne szellőztetni, de Logue szerint ez a városokban problémát jelenthet. A szennyezett városi környezetben a sok szellőztetés akár még károsabb is lehet az egészségre, mint a benti levegő, hiszen a szennyezett levegőt engedjük be. A kutatók most a laboratórium műszaki osztályával azon dolgoznak, hogy kidolgozzanak egy olyan szellőztető rendszert, amely képes kezelni egyszerre a beltéri és kültéri légszennyezettséget is.
Az Egészségügyi Világszervezet egy korábbi tanulmánya szerint világszerte 3,5 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettség miatt, ami sokkal több, mint a malária vagy az AIDS miatt bekövetkezett halálesetek száma. A fejlődő országokban a fő gond a főzés, mert a nyílt láng használata során légszennyező anyagok keletkeznek; a fejlett országokban a főzés mellett a szigetelt nyílászárók és a rossz szellőztetés, valamint a tisztítószerek, lakásdekorációs termékek a magas légszennyezettség okai.
A kültéri légszennyezettség által előidézett halálozást hasonló nagyságrendűre 3,3 millióra becsülik a szakemberek. Magyarországon a becslések szerint csak a kültéri szálló por miatt évente 16 ezer ember hal meg idő előtt.