Minden idők legsikeresebb ősemlősei, a multituberculaták egy eddig ismeretlen fajának kövületét tárták fel kínai és amerikai kutatók. A kistestű, rágcsálóhoz hasonló állat tulajdonságai igazolják, hogy evolúciós sikerük titka a sokszínűség volt. A multituberculatáknak körülbelül 200 faja 120 millió éven át élt a talajon, a föld alatt és a fák ágai között. A földtörténeti középkorban élt, 35 millió éve kihalt csoport fénykorában a Föld számos élőhelyét meghódította. Több fajuk létezett, mint bármely más emlőscsaládnak.

Egy 160 millió éves, frissen azonosított kövület segít a tudósoknak megérteni, mitől voltak ezek a kistestű ősállatok ilyen sikeresek – írják a Science tudományos magazinban a kutatók.

Már evolúciójuk elején kifejlődtek azok a tulajdonságaik, amelyeknek köszönhetően a legkülönfélébb élőhelyekhez is alkalmazkodni tudtak. Fogaikkal például az állati és a növényi táplálék szétrágására is képesek voltak. A multituberculaták a jura korban, 165 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Túlélték a kréta korszak végének tömeges fajpusztulását, körülbelül 35 millió évvel ezelőtt haltak ki. A leghosszabb evolúciós időt megélt emlős állatokként tartják őket számon.

Kínában frissen felfedezett fajuk, a Rugosodon eurasiaticus a korai multituberculaták képviselője volt. Éjjeli életet élt, testfelépítése alapján leginkább a patkányhoz vagy a csíkosmókushoz hasonlított, körülbelül 65-80 gramm súlyú és 17 centiméter hosszú volt.

Fogainak vizsgálata megerősítette azt a feltevést, hogy a multituberculaták evolúciójuk folyamán húsevőből váltak növényevővé. Láb- és ujjcsontjaik alapján ítélve talajlakók voltak, bár végtagjaik olyan hajlékonyan mozoghattak, hogy egyenetlen földön is ügyesen haladtak és fára mászni is tudtak. Ezeknek a tulajdonságoknak a család későbbi, fán élő, növényevő tagjai vették hasznát. Az új lelet azt is bizonyítja, hogy a késői jura idején a multituberculaták az eddig ismeretesnél elterjedtebbek voltak.

"A Kelet-Kínában talált kövület fogai nagyon hasonlítanak a Portugáliában előkerült, szintén a késői jura korban élt rokonáéhoz, ez pedig valószínűsíti, hogy a multituberculaták az egész eurázsiai kontinensen elterjedtek" – fűzte hozzá Zhe-Xi Luo, a kutatás vezetője, a Chicagói Egyetem munkatársa.