Minden korábbinál több halottja lehet annak a támadássorozatnak, amiben a felkelők szerint a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket is bevetettek. A kormány tagadja, hogy vegyi fegyvereket használtak volna. Szarinból, tabunból, mustárgázból és VX-ből is komoly készleteik lehetnek, mindegyik borzasztó károsodást okozhat. Ha bebizonyosodik, hogy tényleg vegyi fegyvert vetettek be Damaszkusz közelében, akkor kemény vita kezdődhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy esetleges katonai beavatkozásról.
A szíriai felkelők szerint a kormány szerdán kora reggel egy bombázásban vegyi fegyvereket is bevetett Damaszkusz külterületén, a támadásban pedig ellenzéki csoportok szerint több százan, sőt, akár ezernél is többen meghaltak. A BBC szerint a felkelők egy videót is feltöltöttek a YouTube-ra, amin rögtönzött kórházakban kezelnek rengeteg sérültet. A videókon az áldozatok között sok nő és gyerek látszik.
A BBC szerint nem lehet száz százalékig biztosan megmondani a felvétel eredetiségét, de megbízhatónak tűnik. Hamish de Bretton-Gordon brit vegyifegyver-szakértő szerint nem nagyon lehet megrendezni ehhez hasonló borzasztó felvételeket. A szíriai kormány ugyanakkor tagadta a vegyi fegyver bevetéséről szóló híreket, szerintük a felkelők csak így akarják magyarázni a veszteségeiket, és próbálják eltéríteni az ENSZ szakértőit eredeti feladatuktól.
William Hague brit külügyminiszter és Francois Hollande francia elnök is azt kérte, hogy engedjék az ENSZ ellenőreit a helyszínre, és ezt szorgalmazta az Arab Liga is. Nagy-Britannia és Franciaország pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsában is felveti majd az ügyet. Az oroszok szerint ugyanakkor a támadás „provokáció" lehet a felkelők részéről.
A mostani helyzetet bonyolítja, hogy az ENSZ vegyifegyver-szakértői éppen vasárnap érkeztek meg Szíriába. Az ENSZ vizsgálóbiztosai már áprilisban elkezdték összegyűjteni a vegyi fegyverek korábbi bevetésére utaló nyomokat, de ezeket eddig csak Szírián kívülről tehették. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak az előző héten sikerült megegyeznie a szíriai kormánnyal arról, hogy a szakértők három helyszínt személyesen is felkereshessenek.
A szíriai külügyminiszter-helyettes teljes együttműködést ígért a húsz főből álló csoport érkezésekor, azonban az engedélyük hivatalosan csak három helyszínre szól, ezek között van például az északi Khan al-Assal városa, ahol egy támadásban 26 ember halt meg márciusban – állítólag vegyi fegyverektől. A csoportot vezető Aka Sellström azt mondta, hogy eddig csak a videókat látta, az Ban Ki Munon múlik, hogy a szerdai helyszínre engedik-e őket. A vegyi fegyverek maradványait mindenesetre még napokig, sőt, akár hetekig is ki lehet mutatni.
A szerdai támadás rengeteg kérdést is felvet, már csak azért is, mert nagyon közel esik a szakértők érkezéséhez. Az biztos, hogy a kormányerők keményen bombázták a Damaszkusz körüli területet, ahonnan megpróbálják kiűzni a felkelők erőit, ugyanakkor a főváros és Aleppo környékén hagyományos fegyverekkel is katonai sikereket értek el az elmúlt időszakban. A felkelők augusztus elején elsősorban a szíriai elnök hátországot adó Latakia körzetében nyomultak előre, több települést is megszereztek. Korábban ugyanakkor már mindkét oldal vádolta a másikat vegyi fegyverek bevetésével.
Szíria 2012-ben ismerte el, hogy vannk vegyi fegyverei. Összesen öt katonai komplexum van, ahol vegyi fegyvereket gyártanak – Al Safirban, Hamában, Homsban, Latakiában és Palmyrában –; ezeket tavaly augusztusban kezdték el tesztelni egy Aleppo melletti bázison.
A vegyi fegyverek használatára vonatkozó korlátozást, a Vegyifegyver-tilalmi egyezményt (Chemical Weapon Convention, CWC) az egész világon csak hat állam nem írta alá, és nyolcan vannak azok, akik nem ratifikálták az egyezményt. A ratifikációhoz Burma (Mianmar) és Izrael nem járultak hozzá; a megállapodást Angola, Észak-Korea, Egyiptom, Dél-Szudán és Szíria nem írta alá. A szíriai helyzet épp ezért kritikus, és ezért fogadja a nyugat olyan nagy ellenérzéssel. A megállapodást aláíró tagállamok ugyanis hozzáfogtak a leszereléshez, és bár a kitűzött célt még mindig nem sikerült elérni, a készletek nagy részét elpusztították.
Szíriát ugyanakkor nem köti a korlátozás, így évente több száz tonna ideggázt állíthatnak elő. Egyesek attól tartanak, hogy a vegyi fegyvereket ellophatják, esetleg terrorszervezetek kezébe juthat. Szíria ugyanakkor azt állítja, ez nem történhet meg: a fegyvereket a polgárháború kezdete után biztonságba helyezték. A műveletben orosz katonai tanácsadók segítettek.
A jelentések szerint Szíriában négyféle vegyi ideggázt állítanak elő: mustárgázt, tabunt, szarint és VX harci gázt. A kén-driklorid és etilén reakcióját César-Mansuète Despretz már 1822-ben leírta, de az így létrejövő reakciótermékről, a mérgező hatású mustárgázról már semmit sem írt. 1860-ban egy brit kutató, Frederick Guthrie szintetizálta és írta le a mustárgázt, majd Wilhelm Lommel és Wilhelm Steinkopf a császári német hadsereg számára is megoldott a nagyipari termelést. Ez 1916-ban történt; egy év múlva már az első világháborúban is használni kezdték a szert.
A mustárgáz színtelen folyadék, de bevetés közben, gáz halmazállapotban büdös, a mustárra, a fokhagymára és a tormára emlékeztető szaga van. Ennek ellenére veszélyes szer, mivel a mustárgázzal fertőzött területeken nem terjeng ilyen szag, így akár nagy dózisban is be lehet lélegezni, mielőtt megjelennek a tünetek. A mustárgáz csak az esetek 1 százalékában halálos, mégis gyilkos szer. A mérgezés szörnyű fájdalmakkal jár, mivel felhólyagosodik tőle a bőr, ami miatt a beteget nem lehet bekötözni, és ellenszere sincsen. További kockázatot jelent, hogy a szer vízben ugyan rosszul oldódik, de zsírokban kitűnően, így a bőrön át is felszívódik – épp emiatt gázálarccal sem lehet védekezni ellene.
Mustárgázmérgezés esetén erős viszketés és bőrirritáció jelentkezik. Ha a szer a szembe kerül, kötőhártya-gyulladás lép föl, bőrre kerülve pedig kémiai égést okoz. Mivel ez akár a szövődmény akár a testfelület 50 százalékát érintheti, halálos lehet, de a támadás elszenvedőjét is eltorzíthatja. Súlyosan károsítja a légzőrendszert és a nyálkahártyát: ha a mustárgáz a légutakba kerül, tüdőödémát vagy belső vérzést is okozhat. A gáz károsítja a DNS-t is, amivel megakadályozza a sejtosztódást, így programozott sejthalál lép fel. Ez rákot is okozhat, mivel roncsolja a DNS-t.
A mustárgázt először 1917-ben vetették be a belgiumi Ypres mellett; a német hadsereg az első világháborúban a britek és a franciák ellen használta. A háború végére a szövetségesek is elő tudták állítani a szert, de 1925-től a genfi egyezmény, illetve 1993-tól a Vegyifegyver-tiltalmi Egyezmény tiltólistára helyezte azt.
A két világháború között lelassultak a harci gázokkal folytatott kísérletek. A cseppfolyós halmazállapotú, permetként bevethető tabunt is véletlenül fedezte fel Gerhard Schrader 1936-ban; ironikus, hogy ennek ellenére az idegmérgek atyjának nevezik. Az általa készített, igen mérgező foszfátvegyület felfedezését a vonatkozó törvények miatt jelentette a hatóságoknak. A német fantáziát látott a tabunban, és bár a második világháborúban sokat gyártottak belőle, végül nem vetették be. A nyolcvanas években, az iraki-iráni háborúban az iraki hadsereg tabunnal támadta a kurd gerillákat, és legalább háromezer embert megöltek a szerrel.
A tabun igen veszélyes idegméreg. A kezdeti tünet, hasonlóan a többi ideggázhoz, a pupilla összeszűkülése. A gáz blokkolja a gerincoszlop és az agy összeköttetéseit, így a gerinc nem tud üzeneteket továbbítani, és ez teljes kontrollvesztést okoz. A mérgezéstől leáll az emésztés, a szívverés és a légzés. Már igen kis mennyiség is halálos lehet: Schrader egyik asszisztensével is az végzett, hogy véletlenül kifröccsentett egy csöppet a szerből, és az a bőrén át felszívódott.
Az iraki-iráni háborút leszámítva a tabunt igen kevésszer használták. Mégis sok, később felfedezett veszélyes ideggáz alapja lett – ilyen az 1938-ban felfedezett szarin is. A színtelen és szagtalan folyadék igen mérgező szerves foszforvegyület. Mivel igen illékony anyag, könnyen felszívódik; a gőzkoncentrációja még a bőrön át is a szervezetbe juthat. Még ilyen csekély, nem halálos dózisban is maradandó idegrendszeri károsodásokat okozhat, de a halálos adagja már egy percen belül megölhet egy embert. A minimálisan mérgező, 0,5 milligrammos adagról kimutatták, hogy néhány óra alatt 38 százalékkal csökkenti a vörösvérsejtek és plazma-kolinészteráz szintjét.
A mérgezés legjellemzőbb tünetei az orrfolyás, a szorító mellkasi érzés, illetve a pupillák tűhegynyire szűkülése. Zihálás, hányinger, nyáladzás, hányás, izomrángás is felléphet, súlyos esetben ájulás és fulladást okozó görcsök is jelentkeznek. A cianidnál ötszázszor mérgezőbb szer hatása atropinnal és pralidoximmal semlegesíthető, de erre is érvényes a többi idegméregre is vonatkozó megállapítás: minél előbb kezelik a mérgezés elszenvedőjét, annál nagyobb esélye van, hogy megússzák a maradandó károsodást vagy a halált.
A szaringáz igen veszélyes szer, és azt gyanítják, hogy ezt vethették be a korábbi, vélelmezett vegyifegyver-támadásokon. Idén augusztus elején az áldozatok nagyon hasonló tünetekről, például légzési nehézségekről, fulladozásról és elhomályosuló látásról számoltak be.
Még a szarinnál is veszélyesebb a VX harci gáz. A szert véletlenül fedezték fel az ötvenes években, az Egyesült Királyságban; a kutatók a tabunnal kísérletezve próbáltak meg rovarirtót létrehozni. A szobahőn cseppfolyós anyagban a szerves foszfátok működése valóban a rovarirtókra emlékeztet, de sokkal erősebben roncsolja az idegeket: ez a legerősebb létező vegyi fegyver. Az olajos, borostyánszínű folyadék nagyon lassan, körülbelül a motorolaj sebességével párolog. A légutakba kerülve is sokkal mérgezőbb a szarinnál, de az igazi veszélyt a bőrre kerülve jelenti: ha ilyenkor nem távolítják el azonnal a folyadékot, szinte biztosan halált okozhat.
A VX halálos adagja cseppfolyós formában körülbelül 10 milligramm. Napokig tarthat, mire elpárolog, de hidegben hónapokig is megmaradhat. A folyékony halmazállapotú VX magas hőmérséklet hatására gázzá válik; ilyenkor akár a ruhába is felszívódhat, amit később mások is belélegezhetnek. Mivel ilyenkor a testben lassan bomlik le, a hatás sokkal intenzívebb lehet, ha később ismét kapcsolatba kerülünk a szerrel.
Hogy melyik ideggáz mekkora károsodást okozhat, az nagyban függ attól, hogy mennyi szerrel és milyen hosszan került kapcsolatba az áldozat. A VX gáz formában másodperc alatt is kiválthatja az első tüneteket, de folyadékként ez akár 18 óra is lehet. A kis dózisban felszívódott vagy belélegzett VX hatására extrém alacsony vagy nagyon magas vérnyomás léphet fel, és a szarinmérgezéshez hasonlóan ez is köhögést, zavarodottságot, pupillaszűkületet és orrfolyást okoz. További tünetekként gyors légzés, fokozott vizeletürítés, erős izzadás, hasmenés is jelentkezhetnek.
A nagy dózisú VX-mérgezés görcsöket, eszméletvesztést és bénulást okoz, majd halálos légzési elégtelenség lép fel. Ezt inkább a nagyobb dózisú VX okozhatja, a kisebb dózis jó eséllyel túlélhető. Ha azonnal kezelik, a VX-mérgezés jó eséllyel semlegesíthető.
Év eleje óta már többször felmerült, hogy vegyi fegyvert vetettek be Szíriában. Márciusban a szíriai kormány és a felkelők kölcsönösen egymást vádolták egy Aleppo környéki támadással. A külföldi támogatók is felsorakoztak: miközben az Egyesült Államok és nyugati országok Bassár el-Aszad elnök erőit vádolták a vegyi fegyverek bevetésével, addig Oroszország a felkelőket okolta.
Brit szakértők már találtak vegyi fegyverek használatára utaló nyomokat olyan talajmintákban, amiket egy titkos akció keretében csempésztek ki Szíriából. Orosz tudósok már júniusban arra következtettek, hogy szarin ideggáz volt a szíriai felkelők egyik rakétájában. Ha az ENSZ szakértői most bizonyítékokat találnának a vegyi fegyverek alkalmazására, az minden bizonnyal alapjaiban változtatná meg a szíriai konfliktust. Barack Obama korábban éppen a vegyi fegyvereket jelölte meg egy esetleges katonai beavatkozás indokaként.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia és Franciaország a beavatkozást lehetővé tévő határozatot támogatta volna, ám Oroszország és Kína ettől elzárkózott. A már lassan két és fél éve tartó szíriai polgárháborúban eddig közel 93 ezren haltak meg, miközben az ENSZ becslései szerint 1,7 millió embernek kellett elhagynia otthonát.