Norvég kutatók szerint a szerves hulladék óriási tömege veszélyezteti az Északi-sarkkör vidékén élő jeges sirályok (Larus hyperboreus) életét, és a madarak túlélési esélyei egyre csökkennek. A Barents-tengeri Medve-sziget jegessirály-populációjának vizsgálatából kiderült, hogy elsősorban a nőstény állatokat sújtja a mérgezés – írták a kutatók a brit tudományos akadémia Proceedings-B című folyóiratában megjelent tanulmányukban.

A norvég Környezetvédelmi Kutatóintézet Kjell Einar Erikstad vezette kutatócsoportja 1997-ben összesen 111 kifejlett jeges sirályt (Larus hyperboreust) gyűrűzött meg. Elemezték az állatok vérmintáit, hogy megállapítsák, mennyi mérgező klórvegyület található bennük. A következő hét évben azt vizsgálták, hány madár él még. Az erősen mérgezett állatok esetében a túlélés esélyei jelentősen csökkentek.

Klórvegyületeket tartalmaz a vegyipar számos terméke, a rovarölők, a faápoló szerek és számos műanyag is. Más szennyező anyagokkal együtt a tengeráramlatok vagy a nagy jégtömbök szállítják a mérget az Északi-sarkkör vizeibe. A méreganyagok a tengeri madarak testében felhalmozódnak. Az egyedszámlálás kimutatta, hogy a Medve-sziget jeges sirályainak száma 1987 és 2010 között évente mintegy nyolc százalékkal csökkent.

A nőstényeknek már kevesebb méreg is ártalmas, mint a hímeknek. Lehetséges, hogy a klórvegyületek eltérő reakciókat váltanak ki a nemhez kötődő hormonokból - írták a tudósok. Elgondolkodtató, hogy azok a hímek, amelyeknél erős mérgezettséget mutattak ki, abbahagyták a szaporodást, és csak saját túlélésükkel törődtek.

A kevésbé mérgezett madaraknak a tanulmány szerint megdöbbentően jónak bizonyultak a túlélési esélyei. Annál is jobbak voltak, mint más, a szennyezéstől kevésbé szenvedő sirálypopulációknak. Az okát nem tudják bizonyosan a kutatók, úgy vélik, a méreganyagtól először a legérzékenyebb állatok pusztulnak el, így egy évtized után a populációt már csak a különösen ellenálló jeges sirályok alkották.