A szombat esti fényjelenség egy meteor volt, ami a légkörben felrobbant, a darabok valószínűleg leértek a felszínre. Hat dolog, amit mindenkinek tudnia kell a tegnapi tűzgömbről.
A budapesti Polaris csillagvizsgáló szombaton 21:02:08-kor készített fényképet arról a tűzgömbről, amellyel kapcsolatban az ország északibb részéről egész nap érkeztek hozzánk és a megfigyelőkhöz a bejelentések. A gömb a légkörbe érve felrobbant, néhány percig teljesen bevilágítva az éjszakai eget. A robbanás valószínűleg az Északi-Középhegységtől keletre, talán a Börzsönynél történhetett, de az is lehet, hogy már Szlovákia fölött.
Az Index Igaz Antaltól, a Magyar Csillagászati Egyesület meteorszakcsoportjának vezetőjétől kért segítséget, hogy összegyűjtsünk hat dolgot, amit a tegnapi meteorról mindenkinek tudnia kell. Igaz szerint a tegnap esti tűzgömb egy hullócsillag, tehát egy közönséges meteor volt. Sajnos az egyesület 13-14 égre irányított videokamerája a felhők miatt nem tudta felvenni a tűzgömböt, ezért csak az elbeszélésekre és a Polaris fotójára tudnak hagyatkozni. A kutatók együttműködnek a szlovák és a cseh amatőr és profi csillagászokkal is.
Ez történik a legtöbb meteorral, amelyek általában borsóméretűek. 100 kilométer magasságban kezdenek felizzani, és 60-70 kilométerhez érve már el is párolognak. Egy nagyobb meteor azonban sokszor 40-20 kilométer magasságig is elér.
Akinek van biztonsági kamerája, küldje el a felvételt a Magyar Csillagászati Egyesületnek, az igaz@mcse.hu címre. A Csillagászati Egyesültben profi és amatőr csillagászok vannak, ők üzemeltetik a Polaris csillagvizsgálót, és a videometeor.hu weblapot is. A videometeor.hu tagja az International Meteor Organizationnek, amely Magyarországon 1989 óta figyeli a meteorjelenségeket.
Az észleléseket egyébként a tuzgomb.blogspot.hu és az Index is várja.
Ha viszont eddig eljutott, akkor nagy valószínűséggel a felszínt is elérte. Az a szerencsénk, hogy ha egy meteor eléri ezt a magasságot, szétrobban. Mivel minden beszámolóban szó van robbanásról, biztosra vehető, hogy a meteor elérte a 20-40 kilométeres magasságot, ez pedig azt jelenti, hogy nagyobb darab volt. Egy teniszlabdától mósógépig bármekkora lehetett.
A robbanásnak egyébként több oka is van, a nyomáskülönbségtől kezdve a lassulással járó hatásokon át a durva felizzásig. Röviden: a meteorok egyáltalán nincsenek hozzászokva az olyan zavaró tényezőkhöz, mint a Föld atmoszférája, hiszen a világűrben elég nagy a nyugalom. Igaz Antal szerint a világűrből a Föld légkörébe érő meteor hasonló ütemben lassul, mint a vízpartról a tóba dobott kavics a vízben.
Ha a szombati meteor eljutott a 20-40 kilométeres magasságba, a darabjai majdnem biztosan leértek. Ezeket azonban nagyon nehéz lesz megtalálni: mogyoró nagyságú kavicsokat keresgélnénk egy 5-10 kilométer sugarú ellipszisben, amelynek ráadásul a középpontját (tehát azt a pontot, ahol a robbanás történt) még meg sem határoztuk. Egyébként a meghatározással valószínűleg nem lesz baj: a szeizmográfok adatait összehasonlítva ki tudják számolni azt is, hogy hol történt a légköri robbanás.
Mivel csak vizuális megfigyelésekre tudunk egyelőre hagyatkozni, a pályájáról sem tudni egyelőre semmit. Az viszont valószínű, hogy nem az augusztus 12-13-a éjjelén érkező Perseidák egy lemaradt tagja lépett szombaton a Föld légkörébe, mert a tíznapos késés nagyon szokatlan volna. Korábban, főleg az Antarktiszon találtak már olyan meteorköveket is, amelyek a Marsról érkeztek, de a Vénusz egyik darabja is ránk hullott már. Legutóbb Marokkóban, 2011-ben találtak olyan követ, amely a Marsról érkezett, az előtte lévő utolsó marsmeteor-észlelés 1962-ben volt.
Akárhonnan is jött, a darabjait megéri megkeresni, mert ez nagyon olcsó módja annak, hogy a világűrről új dolgokat tudjunk meg. Ha a tudósok megtalálják, a mágneses tulajdonságait, az izotóp- és kőzettani összetételét mindenképpen vizsgálnák, és persze azt is megpróbálnák megállapítani, hogy esetleg valamilyen ismert anyaégitesthez tartozott-e.
Sokan azt gondolják, hogy a becsapódó meteorkövek a landolás után még egy darabig a felszínen izzanak. Ez annyira nem igaz, hogy az izzás már 20-40 kilométeren abbamarad. A szétrobbant meteor darabjai tehát becsapódáskor már ugyanolyan hidegek, mint minden kavics. Másik gyakori tévhit, hogy a kavicsok rendkívüli sebességgel csapódnak a földbe, és ezért krátert ütnek. Valójában épp ugyanakorra sebességel csapódnak a felszínre, mint egy olyan kő, amelyet a tizedik emeletről dobtak ki.
És a szót nem az unatkozó újságírók, hanem maga a szakma találta ki. Azokat a meteorokat nevezik így, amelyek világosabbak bármelyik bolygónál. A hivatalos definíció szerint az kell ahhoz, hogy egy meteor tűzgömb legyen, hogy a magnitúdója nagyobb legyen -4-nél.
2012-ben a Földön 2126 gömböt figyeltek meg, de olyan meteor, amelynek a fénye erősebb a teliholdénál, összesen évente egy szokott lenni Magyarország felett. Egyébként minden évben több ezer tonnányi meteor zuhan ránk, de a pontos számot nem tudjuk, hiszen egy részük az óceánba esik.
De még inkább azért, mert ők ilyesmivel nem foglalkoznak. A szombati hullócsillag teljességgel ártalmatlan volt, még a darabjait sem találták meg. Ezért aztán inkább a csillagászattal foglalkozók számára érdekes, mint a hatóságoknak, nem érdemes összeesküvés-elméleteket gyártani.
Nagyon sokan írtak nekünk a tegnapi meteorról, amely a beszámolók szerint tényleg fényes volt. Szilveszter nevű olvasónk felesége szerint például az egész arra hasonlított, mintha egy tűzijáték besült volna, és többen említik, hogy nem is tudták eldönteni, villámlás volt vagy hajnalcsillag.
Viszont hangot nem hallott mindenki, sőt, van olyan is, aki ezt külön hangsúlyozza. Mások viszont pont azt emelik ki, hogy életükben nem hallottak még ekkora robbanást. Egy olvasónk Bábolna és Kisbér között volt horgászni, és azt írja, a halak a hangra egyszerre ugrottak ki a vízből, és az erdőben is azonnal lármázni kezdtek az állatok.
Voltak, akik kékes-fehér, az egész eget bevilágító gömböt láttak, mások viszont pirosas narancssárgás tűzgömbről számoltak be. Székesfehérvárról pedig egy tűzijáték nézői "fénypontok csoportjáról" számoltak be. Budapestnél a gömb a felhőkön keresztül is átvilágított.
Az olvasók valószínűleg azért írtak különböző színű villanásokról, mert a színérzékelés nagyon szubjektív, néhány másodperces, erős villanás esetén a szem különösen megbízhatatlan.
A meteorkövek tulajdonjogát szabályozó törvényi környezet kicsit zavaros. A polgári törvénykönyv szerint az ásványkincsek és a régészeti leletek a magyar állam tulajdonát képezik, és a csillagászok és kutatók többsége úgy gondolja, ide kéne érteni a meteoritokat is. Viszont most egyetlen hatóság sincs, amely illetékes lenne ezt végrehajtani.
A kutatók megegyezés szerint arra kérik az embereket, hogy a megtalált meteorköveket a Magyar Földtani és Geofizikai Intézethez juttassák el. Aki elolvassa a Hogyan ismerjünk fel egy meteoritot című cikket, azt is megtanulja eldönteni, hogy szemcsés kismélységi pegmatitot vagy valódi meteorkövet talált.
Megjegyzés: a cikk egy korábbi változatában tévesen azt írtuk, hogy a megtalált köveket kötelező leadni. Tévesen, Magyar Állami Földtani Intézetként szerepelt a kutatóintézet neve is, amely tavaly összeolvadt az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel.