A légkörben növekvő szén-dioxid-szint miatt savasodnak az óceánok, aminek katasztrofális következménye lehet. Hans Pörtner tengerbiológus, a németországi Alfred Wegener Intézet professzora szerint a változás tízszer gyorsabban végbemehet, mint bármelyik korábbi evolúciós krízis a Föld története során.
A tengervíz normális esetben enyhén lúgos, de az óceánok nagyon sok légköri szén-dioxidot nyelnek el, és emiatt fokozatosan csökken a víz pH-értéke, egyre savasabbá válik. Az üvegházgáz kibocsátásának növekedése miatt az óceánok is gyorsuló ütemben savasodnak, ami számos tengeri élőlény életét fenyegeti. Leginkább azok a fajok vannak bajban, amelyek kalciumból építenek maguknak házat.
De a legfrissebb vizsgálat szerint a probléma nemcsak a tengeri élőlényeket érinti, hanem tovább fokozhatja a felmelegedés mértékét is. A tengerekben élő apró növények, a fitoplanktonok dimetil-szulfidot (DMS) állítanak elő, és ez a kémiai anyag a levegőbe kerülve fényesebbé teszi a felhőket és visszaveri a fényt a világűr felé.
Katharina Six, a német Max Planck Intézet kutatója kísérletek segítségével kimutatta, hogy a savasadó vízben a fitoplankton kevesebb DMS-t állít elő. A klímamodellek szerint 2100-ban 18 százalékkal kevesebb DMS fog a légkörbe kerülni, mint az iparosodás előtt.
Ha a légköri szén-dioxid koncentrációja megduplázódik, ami várhatóan megtörténi ebben az évszázadban, akkor várhatóan 2-4,5 Celsius-fokkal lesz magasabb a földi átlaghőmérséklet. Az óceánok savasodása ezt további 0,23-0,48 fokkal növelheti. Six meglepődött, hogy a savasodás ilyen nagy mértékben járulhat hozzá a felmelegedéshez.
A brit Cardiff Egyetemen dolgozó Paul Pearson ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Six kimutatása egy kevéssé ismert folyamatra, a felhők fizikájára épít, ami alapján nehéz pontos jóslatokba bocsátkozni.