Bár korábban azt gondolták volna, hogy az Uránusznak nem lehet trójai követője, csillagászok megtalálták az elsőt. Trójai csoportnak azokat a kisbolygókat nevezik, amelyek speciális pályán mozognak, a bolygó és a Nap között, a Lagrange-pontok közül az L4 és L5 közelében keringenek.
A legtöbb ilyen bolygója a Jupiternek van, az elsőt 1906-ban fedezte el egy német csillagász, és Hektornak nevezte. A többi nevet is Homérosz Iliászából vették, trójainak nevezik azokat, amelyek az adott bolygó előtt keringenek és görögöknek, amelyek mögötte haladnak.
A feltételezések szerint a Földnek is volt trójaija, ez volt a Theia kőzetbolygó. Miután pályája instabillá vált, összeütközött a Földdel – az elmélet szerint így alakult ki a Hold. 2010-ben aztán felfedeztek egy másik trójait is, a 2010 TK7 a Földdel azonos pályán kering a Nap körül, 300 méteres az átmérője és az L4 Lagrange pont körül mozog. A NASA feltételezése szerint a bolygó a következő tízezer évben stabil marad.
Az Uránusz pályáján eddig még nem találtak hasonló bolygót, mert azt gondolták, nincs akkora gravitációja a Naphoz viszonyított távolságot is figyelembe véve, hogy stabilan tartson egy ilyen kisbolygót. De egy 17 hónapig tartó vizsgálattal kimutatták, hogy az eddigi feltételezés téves volt.
Két évvel ezelőtt találtak egy égitestet, a 2011 QF99-et, amelyről mára kiderítették milyen pályán mozog. De ez a trójai nem marad örökre az Uránusszal, nagyjából 700 ezer év múlva szökik meg a gravitációs vonzásból.