Amerikai kutatóknak köszönhetően új magyarázatot kaptak az afrikai Namíb-sivatagban keletkező furcsa kör alakú útvonalak, a tündérkörök. A hipotézisek nagyon széles skálán mozogtak az építkező hangyáktól a talajból szivárgó, füvet megölő mérges gázokig. A legújabb eredmények szerint viszont ezekről szó nincs: az képződmények a növények föld alatti küzdelmének következményei.

A Namíb-sivatag füves területei összefüggően indultak, de az új elmélet szerint a gyér csapadék és a táplálékszegény föld erős versenyt teremt a füvek között. Az erősebbek lenyúlják a vizet a szomszédoktól, így azok kiszáradnak, és kopár részek tagolják a tájat.

A növények közötti rés tágul, ahogy a verseny fokozódik, és a fűmentes terület víz- és tápanyagtározóvá válik. Ennek szélén alakulnak ki újabb füves területek, így keletkeznek a tündérkörök. A kutatók ezt a hipotézist több kísérlettel is tesztelték, bár néhány részlet még magyarázatra szorul, úgy tűnik, az alapok rendben vannak.

A tündérkörök évtizedek óta foglalkoztatják a tudósokat. Tavaly rájöttek, hogy a kisebb körök átlagosan 24 évig maradnak meg, míg a nagyobbak akár 75 évesek is lehetnek. Az viszont nem derült ki, honnan származnak, és miért tűnnek el. Egy német kutató, Norbert Juergens pedig  felfedezte, hogy a Psammotermesallocerus termeszek megtalálhatóak a legtöbb kör közepén, ezek lenyúlnak a gyökerekig, ezért halnak el a füvek. Bizonyítani azonban nem sikerült teljesen ezt az elméletet.