A majmok ugyanannyira racionálisak tudnak lenni, mint az emberek, legalábbis a National Academy of Sciences legújabb kutatása szerint. A kutatók húsz napig tanítottak rhesusmajmokat szerencsejátékot játszani, kördiagrammok között kellett választaniuk, mindegyikkel különböző eséllyel nyerhettek vizet.

Két lehetőségük volt, a biztonságos módszer biztosan adott nekik kis mennyiségű vizet, a kockázatosabb választásnál azonban ötven százalék volt csak az esélye, hogy vizet kapjanak. A vagyont ebben az esetben a víz jelentette a majmoknak. A kutatók a majmok vérét is vizsgálták, mennyire vannak kiszáradva. A kiszáradás szélén álló majmok voltak a szegények, a többiek a gazdagok.

A gazdag majmok nagyobb kockázatot vállaltak, mint a szegények. A folyamat is egyértelmű volt, minél jobban dehidratálódtak, annál kevesebbet kockáztattak és inkább a biztonságot választották. Nagy átlagban azonban a majmokra az volt jellemző, hogy a biztonságosabb utat választották.

A kutatók szerint ez a modell jellemző az emberekre is, amikor közgazdasági döntéseket kell hozniuk. A szegényebbek olyan kötvényekbe helyezik a pénzüket, amelyeknél kisebb az esélye annak, hogy elveszítik. A gazdagabbak hajlandóbbak kockáztatni, vagyis elfogadják, hogy veszíthetnek, ha kellően nagy lehet a nyereség.

A kutatás azt feltételezi, hogy a kockázatvállalási hajlandóság genetikai. Az emberek és a majmok racionális döntéseket hoznak a várható haszon alapján. De egy hasonló kísérletben kimutatták, hogy a madarak például már nem.