A dolgozó hangyák besorozzák a betolakodókat, hogy harcoljanak értük. Pont úgy, ahogy a középkori városállamok fogadtak fel zsoldosokat a betolakodók elleni harchoz.

A Kopenhágai Egyetem kutatói videóval bizonyítják, hogy a betolakodók nem mindig jelentenek problémát a hagynáknak. A kutatók Panamában, a Sericomyrmex nevű hangyákat vizsgálták. Ez a faj gombát termeszt a bolyban, de a földműves hangyákat gyakran bekerítik a Megalomyrmex betolakodó hangyák.

A Megalomyrmex királynője titokban jelenik meg és kolonizálja a Sericomyrmex hangyák kertjeit. Évekig is elélhet a Sericomyrmex utódaival és a gombával táplálkozva. Még arra is figyelnek, hogy a farmerek kolóniája ne tudjon terjeszkedni, gondosan levágják emiatt a Sericomyrmex királynők szárnyait.

Rachelle Adams evolúciós biológus több mint egy évtizede kutatja a Magalomyrmex fajt, amikor észrevette, hogy sokkal általánosabb jelenlétük, mint más parazita fajoknak, néha a vendéglátó populációnak akár nyolcvan százalékát is kiadják.

Egy kísérletet végeztek el, hogy megtudják ennek okát. A Megalomyrmex hangyákra ráengedtek egy másik fajt, a Gnamptogenyst. Ez utóbbiak teljesen elpusztítják a Sericomyrmex bolyait. Az eredmény meglepte a kutatókat.   

A földműveshangyák elbújtak, míg a Megalomyrmex megvívta helyettük a háborút. A paraziták harapásai sokkal hatékonyabbak voltak, mint a farmereké. A Megalomyrmex így mintegy zsoldosként harcolt azért a bolyért, amelyben ők is betolakodók voltak. A különbség annyi, hogy ők nem elpuszítják a bolyt, csak felhasználják készleteit. Cserébe, ha jön egy pusztító faj, akkor megvédik azt.