Miközben ma már tudományos konszenzus van arról, hogy a jelenlegi klímaváltozás fő oka az emberi szennyezés, az amerikai republikánusok beleragadtak egy áltudományos összeesküvés-elméletbe. Szerintük az egész téma csak a liberális értelmiség ármánykodása, amivel saját nemzetükre rontanak. A Fox News, az olajipar és a jobboldali think tankek meghagynák Obamának a klímaügyet, kérdés, jól teszik-e.
Szerencsétlen Sandyk és Katrinák, a hasonló nevű hurrikánok miatt sokáig lesznek még kitéve a katasztrófavicceknek. Mennyivel jobb lenne, ha inkább politikusokról keresztelnék el a természeti csapásokat ártatlan polgárok helyett – erre a gegre játszik rá az az augusztus végén pörgött környezetvédő kampány, amely valódi felelősöknek a klímaváltozás-szkeptikus döntéshozókat állítja be.
Amerikában ők kivétel nélkül jobboldaliak. A republikánus képviselők több mint fele, a szenátorok kétharmada vitatja a klímaváltozás tényét, illetve, hogy azt alapvetően az emberi tevékenység okozná. A republikánus szavazók 58 százaléka szerint a klímaváltozás egy óriási kamu. Igaz, ötödük azt is gondolja, hogy Obama maga az Antikrisztus, a kiotói egyezmény pedig egy elnyomó világállam hírnöke.
A klímaszkepticizmus mára a republikánusoknál gyakorlatilag hivatalos tantétel lett. Romney 2012-es kampánykörútján megismételte a már Bush és Palin által is kedvelt, szoftos szkepticista szöveget: „Nem tudjuk, mi okozza a klímaváltozást. Az pedig nem a megfelelő megoldás, hogy több ezermilliárd dollárt költünk arra, hogy megpróbáljuk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat” – mondta a kormányzóként még klímamegőrzési tervet bejelentő republikánus elnökjelölt.
Vannak ennél egyénibb hangok is. A texasi Joe Barton Noé bárkájának bibliai történetével kívánta szemléltetni a képviselőházban, hogy a természet korábban is sokat változott a történelemben, abban nincsen semmi új és rendkívüli. James Inhofe (a republikánusok egyik fő klímaügyi szakpolitikusa) pedig egy emlékezetes beszédében a globális felmelegedést Amerika történetének legnagyobb hoaxának nevezte.
Pedig mára gyakorlatilag tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a klímaváltozást alapvetően az ember okozza és hamis az a gyakran hangoztatott nézet, hogy a klímatudomány megosztott a kérdésben. A világ kutatóinak több mint már 95 százaléka biztos ebben, annak ellenére is, hogy a korábbi pesszimistább forgatókönyveknél kevésbé gyors ütemben növekszik a hőmérséklet. Bár a légkör hőmérséklete talán nem annyira szén-dioxid-érzékeny, mint korábban gondolták, az utolsó évtizedben a Föld tovább melegedett, a modern klímafigyelés 14 legmelegebb éve közül 12 év 2000 utáni.
Az amerikai jobboldal így gyakorlatilag a teljes tudománnyal került szembe, és közel került egy összeesküvés-elméletek által favorizált alternatív valósághoz. Ennek egyaránt vannak gazdasági és ideológiai okai, benne van az üzleti érdekek és a vallásos konzervativizmus egymásra találása a jobbra tolódó Republikánus Párt égisze alatt, miközben a dogma eladásán jobboldali háttérintézmények egész sora dolgozik.
Amerikában a globális felmelegedésben való hit jórészt politikai szimpátia kérdése, a bal és jobboldal közötti kulturális hidegháború egyik hadszíntere. A republikánus jobboldal már régen kipécézte a környezetvédőket, vagy ahogy ők emlegetik őket, „lobbit”, akiket a liberális értelmiséggel kapcsolnak össze.
A New Right ideológiájának szerves része, hogy a klímapolitikai szabályozások a „hagyományos amerikai értékeket” és az egyéni szabadságjogokat fenyegetik. Ebben nyilván bőven benne van a túlszabályozástól való félelem, a szövetségi kormányzattal, a „big governmenttel” szembeni általános bizalmatlanság is. Számukra az emberi eredetű környezetkárosítás egész témája valamiféle balos, hippiszagú ideológia. Kozmopolita ügy, amit gyanúsan kedvel New York, az ENSZ és a kulturális elit.
Emiatt a szinte törzsi ellentét miatt a keményvonalas republikánusok a klímatudomány egészét megbélyegezik, mint a burzsoá áltudománynak tekintett genetikát a Szovjetunióban. Ugyanígy hajlamosak minden környezetbarát technikát élből elutasítani. A hasonlóan gondolkodó ausztrál ellenzék ideológiai támadást indított a szélerőművek ellen. A turbinák súlyos egészségkárosító hatásáról beszélnek, amit leginkább az emberi fül számára hallhatatlan infrahangok hatásának tulajdonítanak, érdemi bizonyítékok nélkül.
De a klímaszkepticizmus igazi bástyája továbbra is az Egyesült Államok, fő ideológiai műhelye pedig néhány think tank, mint a Marshall Institute. A korábban Reagan hidegháborús katonai stratégiája mögött álló jobboldali intézmény a Szovjetunió felbomlása és a korábbi ellenség megszűnése után fordult a környezetvédő „alarmisták” ellen. A harcias antikommunisták az ökológiai gondolkodásban súlyos fenyegetést láttak a szabadpiaci kapitalizmusra, attól féltek, hogy a környezeti problémák túlhangsúlyozása felerősíti a kormányzati beavatkozást a gazdaságba.
A globális felmelegedés a nyolcvanas években kezdte izgatni a közvéleményt. A savas esők és az ózonréteg elvékonyodása felhívta a figyelmet a légkör sérülékenységére és az ipari termelés veszélyeire, a későbbi alelnök Al Gore pedig kiemelten vitte az ügyet a politikában. A szövetségi környezetvédő ügynökség (EPA) ekkorra erős szaktudományos hátteret épített ki, egészségügyi kockázatelemzéseik pedig súlyosan fenyegettek számos üzleti érdeket.
Az ipar válaszul megerősítette lobbitevékenységét és a dohányágazati érdekek élharcosának, a Philip Morrisnak a példáját követve kiépítette saját szakértői hálózatát. Ezt az áltudományos, iparági érdeket hangsúlyozó ellenlobbit nevezik a republikánusok azóta is szilárd tudománynak (sound science). Frank Luntz republikánus stratéga útmutatása szerint csak azokra a kutatókra hivatkoznak, akik a környezeti kockázatokat mérsékeltnek látják és szavaik felhasználhatók a dereguláció mellett.
Ez a politikai és nem tudományos szempontokat követő szemezgetés azóta különösen egyszerű, hogy a republikánusok megszüntették a kongresszus fő tudományos háttérintézményét, miután az nem támogatta fegyverkezési politikájukat. A tudomány többi (és valójában sokkal nagyobb) részét, benne mindazokat, akik nem az ipar szája íze szerinti eredményekre jutnak, eközben bóvlinak (junk science) minősítik.
Az egyik legbefolyásosabb amerikai klímaszkeptikus Fred Singer. Ez a jó katonai és olajipari kapcsolatokkal rendelkező asztrofizikus korábban azzal kampányolt, hogy a passzív dohányzás nem káros az egészségre és az UV-B sugárzásnak nincs köze a bőrrákhoz. Ekkor még közvetve a dohányipar finanszírozta a tevékenységét, később többek között az ExxonMobil állt mögötte, az az olajvállalat, ami évi bő egy millió dollárral támogatta a klímaszkeptikus jobboldali háttérintézményeket.
Singert állítása szerint soha nem befolyásolta, hogy ki fizeti a cechet, ő magától is azt mondta volna, amit a fosszilis energiaipar hallani akart: a szén-dioxid-kibocsátás és a felmelegedés közötti összefüggés nem bizonyított, az állami szabályozás szükségtelen. Egyébként is: „Ezer évvel ezelőtt melegebb volt, mint most. A vikingek megtelepedtek Grönlandon, Észak-Angliában bort csináltak. Ez jó vagy rossz? Szerintem jó.”
A klímaváltozás-tagadók stratégiája nem túl bonyolult: rossz fényben tüntetik fel a mainstream tudományt, ha kell, személyes támadásokat indítanak a kutatók ellen, azt állítják, hogy a felmelegedés oka tudományosan vitatott és különben is túl költséges lenne az energiapolitikai beavatkozás.
Nézeteiket hatékonyan jelenítik meg a médiában, azt a látszatot keltve, mintha egy valódi tudományos vitáról lenne szó, ahol a kiegyensúlyozottság jegyében mindkét oldalnak hasonló arányban kellene helyet adni. A jobboldali hírgyár, a Fox News előszeretettel propagálja a klímaszkeptikus tanokat. Bill Sammon, a csatorna alelnöke körlevélben utasította újságíróit, hogy a klímaváltozással kapcsolatos híreknél minden esetben hívják fel a figyelmet a szkeptikusok nézeteire is.
Ezek között egészen hajmeresztő áltudományos mókák is helyet kapnak. Állandó „szakértőjük”, Joe Bastardi arról tájékoztatta a nézőket, hogy a szén-dioxid nem okozhat felmelegedést, mert „nem keveredik jól a légkörrel ”. A Rolling Stone kitüntető címe szerint ez minden idők legnagyobb baromsága a globális felmelegedéssel kapcsolatban.
Pedig a republikánusoknak nyilván nem érdeke, hogy tudományellenes, a lapos Földről beszélő csoportnak láttathassák őket. A szkeptikus hozzáállás egyénileg ugyan bejöhet a saját tábor radikálisaira hajtó republikánus jelölteknek, de a jobboldal egésze hosszú távon veszíteni fog vele. A fiatalabb szavazók körében ugyanis Obama környezettudatosabb fellépése nyerő lehet. Egy kétpárti felmérés szerint a 35 év alattiak körében Obama klímapolitikai csomagja 80 százalékos támogatásnak örvend – még az egyébként vele nem szimpatizálók többsége is mögötte áll.
Az elnök második ciklusában a kérdés egyre inkább prioritást élvez. Míg a legutóbbi elnökválasztási kampányban még viszonylag kevés teret kapott a klímaváltozás problémája, győzelmi beszédében Obama már egy olyan Amerikáról vizionált, amelyet „nem fenyeget a felmelegedő bolygó romboló ereje”.
Júniusban a korábbiaknál sokkal határozottabban állt ki a szénfüggőség csökkentése és a zöld energiaforrások mellett, georgetowni beszédét környezetvédők máris történelmi jelentőségűként emlegetik. A meghirdetett új klíma-akcióterv fő pontja a már meglévő erőművek károsanyag-kibocsátásának szabályozása. Ez Amerika "kizöldítésének" fontos lépése lenne, de érzékeny ügy, amiről első ciklusában még saját szenátorait sem tudta meggyőzni. Most azonban más a felállás: az elnök nem várna tovább a republikánus többségű kongresszusra és saját hatáskörben akar szigorítani.
A republikánusok ezúttal is kemény ellentámadásba mentek át, Boehner képviselőházi elnök szimplán teljesen őrültnek nevezte a tervet. A szavazói attitűdök változása és a tudományos konszenzus erősödése ellenére a republikánusok tehát egyelőre nem változtatnak elutasító politikájukon.
Ez azonban már csak azért is visszaüthet, mert a természeti katasztrófák után mindig nő a határozottabb szabályozást sürgetők tábora. A keleti partra 2012-ben lecsapó Sandy hatással volt az elnökválasztás esélyeire is, miután a New York-i polgármester beállt a környezettudatosabbnak mutatkozó Obama támogatói közé. A térségben kialakuló hurrikánok ma intenzívebbek és tartósabbak mint harminc éve. Ha a további felmelegedés miatt tényleg még pusztítóbb viharok jönnek, a republikánusoknak át kell gondolniuk stratégiájukat és a tudományhoz való viszonyukat.