Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megállapította, hogy az élelmiszer-pazarlás az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb forrása. A szennyezés mértékét jól mutatja, hogy a dobogó első két fokán az Egyesült Államok, illetve Kína áll. A kidobott élelmiszer becslések szerint évente 178 ezer milliárd forint gazdasági veszteséggel jár, de az anyagi káron túl számolni kell azzal is, hogy az ételmaradékok hatással vannak az éghajlatra, a földre, illetve a biológiai sokszínűségre.

A tanulmány szerzői leírták, hogy ha nem is számolják az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megtermelt, de meg nem evett élelemből évente 3,3 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe - vagyis ekkora a meg nem evett ételek szénlábnyoma. Ennyi étel megtermeléséhez évente 1,4 milliárd hektár termőföldre van szükség, ami a megművelhető területek harmada. A bomló ételek ráadásul metánt bocsátanak ki, ami erősen üvegházhatású gáz.

A legtöbb húst a magas jövedelemmel rendelkező régiókban, illetve Latin-Amerikában dobják ki; ez együtt az elpazarolt hús 80 százalékát teszi ki. Ázsiában inkább a zöldségek és a gabonafélék kerülnek a kukába.

A FAO főigazgatója, José Graziano da Silva kijelentette: egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a megtermelt étel egyharmada kárba vesszen vagy a kukába kerüljön; ez elfogadhatatlan gyakorlat, amikor világszerte 870 millió ember éhezik. A FAO megoldási javaslatokat is kínált az élelmiszer-hulladék hasznosítására: több, a témával foglalkozó esettanulmányt is felidéztek, amikkel a probléma kezelhető lenne.