Évi 9 milliárd forintos üzletet jelent a maffiának az ókori műalkotások illegális exportja Bulgáriában. Az ország az elmúlt években egyre inkább felkerült a világ régészeti térképére. Az ókori görög, római és trák emlékek, a közelmúltban feltárt vámpírsírok vagy éppen egy sziklavagina miatt egyre többen keresik fel a korábban sokaknak csak a Napospart miatt érdekes országot. A leletekért azonban a helyi régészeknek és múzeumoknak a maffiával kell megküzdeniük.
Az illegális kincskeresők éjjelente ásókkal és zsákokkal jelennek meg a feltárások helyszínén, megbízóik a műkincseket nagy tételben viszik ki az országból. A régészeti feketekereskedelem évi 30 millió eurós üzletet jelent a helyi kincsvadászoknak. A rendőrség szerint 300 ilyen banda működhet Bulgáriában és 50 ezren is részt vehetnek az illegális ásatásokban. Van, ahol a szegényebb falvak szinte teljes lakossága szerez ebből kiegészítő jövedelmet.
A bolgár maffiának a szakértők szerint ma már ez a harmadik legnagyobb bevételi forrása a kábítószer és a prostitúció után. A római aranyérmék, görög ezüstök, trák katonai sisakok hamis eredetigazolási dokumentumokkal nagy tömegben tűnnek fel az európai és észak-amerikai aukciókon és a gazdag arab és ázsiai gyűjtőknél.
A bolgár hatóságok mostanában keményebben próbálják meg visszaszerezni az elveszett kincseket. Kanada néhány évvel ezelőtt 21 ezer leletet szolgáltatott vissza a bolgár államnak. Bozsidar Dimitrovhoz, a szófiai Nemzeti Múzeum igazgatójához egyszer olasz miniszterkollégája személyesen vitt be két bőröndnyi ellopott műkincset, azonban az utólag visszakapott emlékek tudományos feldolgozása csak korlátozottan működhet: „nem tudjuk, eredetileg hol tárták fel őket, így a történelem megértése sem lehetséges” – mondta az igazgató az Independentnek.
A kommunizmus alatt a régészet és a műemlékvédelem csak minimális forrásokat kapott, 1990 után pedig a bűnözői csoportok előtt gyakorlatilag szabad volt a pálya. Ma már jobb a helyzet, az igazgató becslése szerint 70-80 százalékos a felderítési arány. A régészeti feltárások ma Bulgária egyik fontos turistaattrakcióját jelentik, az erőteljesebb hatósági fellépés ennek is köszönhető.
„A bulgáriai régészetben óriási lehetőségek vannak. Megváltoztathatja azt, ahogy az emberek erről az országról gondolkodnak”, mondta a brit újságnak Nikolaj Ovcsarov régész. A cikkben csak bolgár Indiana Jonesként emlegetett kutató a Rodope hegységben lévő Perperikon feltárásán dolgozik. Ez a 7000 éves szentély az ókorban a Delphi jósdával vetekedő jelentőséggel bírhatott. Közepén egy sziklákba vájt tíz méteres vaginán keresztül egy anyaméhszerű barlangba lehet bejutni, az év megfelelő napjain dél körül a napsugár fallikus szimbólumként hatol be a szentélybe.
A szozopoli vámpírsírok szintén nemzetközi szenzációt okoztak az elmúlt években. A vámpírnak hitt személyek haláluk utáni visszatérését a szívbe állított karóval, fogaik kihúzásával igyekeztek megakadályozni.
Nem mindenkit tesznek boldoggá a műkincs-kereskedelem szabályozásáért tett erőfeszítések. A kisebb üzletek ellenérdekeltek a XX. század előtti tárgyak eladását korlátozó rendeletek betartatásában. „Egyetlen régi érme miatt letartóztathatnak, miközben senki nem megy a nagy maffiafőnökök után, mert ők megengedhetik maguknak a csúszópénzeket” – panaszkodott az Independentnek egy kis antik üzlet tulajdonosa Szófiában. Szerinte a szigorúbb szabályozás mögött valójában néhány jó politikai kapcsolattal rendelkező figura áll.
A szkeptikusok szerint a keményebb ellenőrzések sem fogják megállítani a kulturális örökség kiáramlását az országból. „A gazdag gyűjtőknek nagy a lobbiereje”, mondja Ovcsarov, így a 41 ezer ismert régészeti lelőhely a jövőben sem lesz biztonságban Bulgáriában.