Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság. Egyes cégek szerint az árak már megfizethetetlenek, és az ország vezető gazdasági tanácsadója is arra figyelmeztet, hogy radikálisan át kell gondolni az ország energiapolitikáját, mert a környezetkímélő energiatermelés árai hatalmasra nőttek.
A német kormány elképzelései szerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról át kell állnia a megújuló energiaforrásokra. 2030-ig az összes megtermelt energia felének, 2050-re a 80 százalékának szél, nap és más megújuló energiaforrásokból kell származnia. A költségbecslések szerint azonban az átállás a következő 25 évben már ezer milliárd euróba fog kerülni.
Christoph Schmidt, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke elmondta: drasztikus politikaváltásra van szükség, mert nem figyeltek oda a költségekre, amik azóta hatalmasra nőttek. Schmidttel egyetért a BDI, Németország legbefolyásosabb ipari szövetsége is. A szervezet szerint nem maradhatnak tovább csendben, miközben idealisták teszik tönkre az ország energiapolitikáját. A szövetség tagjai nem csak a költségektől félnek – amikben jelentős szerepe van a megújuló energiaforrások költségvetési támogatásának –, hanem attól is, hogy veszélybe kerülhet a német ipar versenyképessége.
A német vegyipari társaság szerint elszabadultak az energiaárak. A német elektromos áram ára gyorsabban növekszik, mint máshol Európában, és már kétszer annyiba kerül, mint az Egyesült Államokban. Mivel Amerikában a palagáz egyre nagyobb kitermelése miatt a gázpiaci árak a német árak negyedére estek, több német vegyipari cég is azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokba költözik.
A környezettudatos energiatermelés vágya különös módon oda vezetett, hogy Németországban az elmúlt években nőtt a szén-dioxid kibocsátás szintje. Angela Merkel kancellár a japán fukusimai nukleáris baleset után engedett a közvélemény nyomásának, és leállíttatta az összes német atomerőművet. Az így kiesett energiatermelést rövid távon csak a hagyományos széntüzelésű erőművek nagyobb fokozatra kapcsolásával lehetett ellensúlyozni, és ez növelte a káros gázok kibocsátását.
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez az ideiglenesnek szánt megoldás tartóssá válhat. A napelemek és a szélerőművek nem tudnak mindig energiát termelni, mert az időjárástól függ a kapacitásuk. Németországban viszont az energiakereslet állandóan magas, és ezt akkor is ki kell elégíteni, ha nincs napsütés, vagy szélcsend van. Ennek módja, hogy tartalékként megtartják a régi, hagyományos fosszilis tüzelésű erőműveket, de így pont azok az energiatermelési módszerek konzerválódnak, amiket el akartak törölni.