Egy magyarországi kutatás során azt vizsgálták, megtalálhatóak-e a borokban a szőlő kezelésére használt növényvédőszerek. A vizsgálat eredményeként számos ilyen szert kimutattak, ami közvetlen egészségügyi veszélyt ugyan nem jelent, a koktélhatás miatt azonban a káros hatások összeadódhatnak. A magyar borok továbbra is bátran fogyaszthatók, azonban a kérdéssel foglalkozni kell, a borászoknak, szőlészeknek pedig érdemes odafigyelniük arra, hogy a szőlők kezelésekor milyen szereket milyen kombinációban és milyen mértékben használnak.
Fontos, ám mégis igen kevéssé kutatott területet vizsgált meg egy fiatal magyar kutató, aki arra volt kíváncsi, hogy a borokban milyen növényvédő szerek fordulhatnak elő. A permetezéskor használt hatóanyagok egy része nem bomlik le, és a borban is kimutatható marad. Az Európai Unió jelenleg hatályos szabályozása csak a friss, feldolgozatlan termékek esetében rendelkezik egyértelműen a növényvédőszer-maradványok maximálisan megengedett szintjéről. A feldolgozott termékeknél az úgynevezett feldolgozási faktorral korrigált határértéket kellene figyelembe venni, azonban ilyen adatok egyelőre hivatalosan nem elérhetők.
Vadasi Tamás, a WESSLING Hungary Kft. szakértője két magyar borvidékről származó, országos borversenyeken is szereplő borokat vizsgált meg. A minták jól reprezentálták az adott borvidék sajátosságait, típusukat tekintve volt köztük rozé, fehér, vörös. A mérések a növényvédő szerek azon komponensekre terjedtek ki, amelyeket jellemzően alkalmaznak az adott területen.
A vizsgálat folyadékkromatográf és tömegspektrométer műszerkapcsolattal (LC-MS/MS ) zajlott, az úgynevezett QuEChERS-módszerrel (Quick Easy Cheap Effective Rugged and Safe), a mintákat a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete bocsátotta Vadasi Tamás rendelkezésére, aki a méréseket a WESSLING Hungary laboratóriumában végezte.
Az eredmények kiértékelése során a minták 95%-a volt pozitív valamilyen hatóanyagra, amelyek közül némelyek – így például a Boszkalid vagy a Fenhexamid – gyakorisága 70 százalékosnál is nagyobb volt. A minták egyike sem tartalmazott szermaradványt olyan mértékben, amely meghaladta volna a borszőlőre vonatkozó Európai Uniós határértéket.
Mivel a bor esetében nem határoztak meg a növényvédő szerekre vonatkozó konkrét határértékeket, Vadasi Tamás az egy liter borban található hatóanyag-mennyiséget az egy kilogramm szőlőre megadott határértékhez hasonlította. A szermaradványok mennyiségét természetesen sok egyéb tényező is befolyásolta, mint például a héjon áztatás ideje, az utolsó permetezés és a szüret között eltelt idő vagy az időjárás.
A szennyezettség részben abból is adódhatott, hogy a szőlészek gyakran nem feltétlenül voltak tisztában az adott növényvédőszer hatékonyságával és hatóanyag-tartalmával. Akadt olyan minta is, amelyben öt hatóanyagot lehetett kimutatni, ezekből négy a penész elleni szerként szolgált. Valószínűsíthető, hogy ebben az esetben az illető szőlész túlbiztosította magát.
Miért jelenthet veszélyt a borban lévő növényvédő szer, hogyha a határérték alatt van? Leginkább az úgynevezett koktélhatás miatt. A növényvédő szereket a forgalombahozatal előtt külön-külön alaposan bevizsgálják, így elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, az adott koncentrációban milyen hatással van az élő szervezetekre. Gyakran előfordul azonban, hogy az egyes, csekély mennyiségben jelen lévő komponensek egyenként nem okoznak komolyabb gondot, de az azonos toxikus hatásúak összeadódnak és így már károsak lehetnek.
A kutatás egyik fontos hozadéka, hogy nem csak a szőlő, hanem a bor növényvédőszer-tartalmát is érdemes rendszeresen megvizsgáltatni szüretkor, ugyanis az fontos információkat hordoz a borász számára.
Fontos tisztázni, hogy a permetszerek szükségesek, hiszen ezek hiánya rendkívül kiszolgáltatottá tenné a mezőgazdaságot a kártevőknek, az időjárásnak. A XX. század második felében azonban sok esetben durván, meggondolatlanul permeteztek, ami környezetkárosodáshoz vezetett. Amikor az ételek egyre több mesterséges anyagot tartalmaznak, akár adalékanyag, akár szennyezőanyag formájában, kiemelt fontosságú lenne, hogy élelmiszereink – köztük a bor is – csak azokat a szintetikus anyagokat tartalmazzák, amelyekre előállításuk során feltétlenül szükség van.
Az elmúlt években, évtizedekben érzékelhető egy új tendencia, amelynek az a lényege, hogy kevesebb permetszert használnak a gazdák, de azt hatékonyabban, jobban fókuszálva teszik. A vegyszeres technológia kiegészítője, esetleg kiváltója is lehet a bio termelésben is engedélyezett anyagok alkalmazása. Tokajban már komoly eredményeket értek el olyan bioszőlő-termesztéssel, ahol narancsolajat használnak permetszerként, ez ugyanúgy elriasztja a rovarokat, és hatékony lehet bizonyos gombafajok ellen is.