Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását az óceán élelemhiányos részein, mivel magukba szívják a szerves anyagokat és táplálékká alakítják őket a zátonyok élőlényei számára - fedezték fel holland kutatók. A szivacsok csaknem tízszer annyi anyagot hasznosítanak újra, mint a baktériumok, és annyi tápanyagot állítanak elő, mint a zátony koralljai és algái együtt - írja a Science című tudományos lapban megjelent tanulmány.

Jasper de Goeij, az Amszterdami Egyetem vízi ökológusa és kutatócsoportja egy karibi korallzátony szivacsait vizsgálta meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a színpompás és fajokban gazdag korallzátonyok fennmaradásához szükség van szivacsokra.

Mivel a korallok szerves anyaguk csaknem felét kibocsátják a tengervízbe, a zátonyoknak vissza kell szerezniük ezeket a tápanyagokat, hogy beépítsék őket az ökoszisztémájukba. A munka egy részét elvégzik ugyan a baktériumok, ám az általuk termelt táplálék nem tartaná fenn a korall élővilágát.

A szivacsok sziklahasadékokban élnek, a korallok által a vízbe bocsátott szerves anyagokat és a planktont szívják magukba. Azt sejtették a kutatók korábban is, hogy ezek az élőlények lehetnek a táplálék körforgásának hiányzó láncszeme, ám nem tudták, milyen mennyiségű élelmet termelnek, és azt sem, pontosan hogyan táplálják a zátonyon lakó társaikat.

A kutatókat nemcsak a táplálék reciklálásának sebessége, hanem mennyisége is meglepte - körülbelül tízszer annyi tápanyagot állítanak elő a szivacsok, mint a baktériumok. Az egyik szivacsfaj például, a Halisarca caerulea saját testtömege kétharmadának megfelelő mennyiségű oldott szenet vesz fel a vízből, ám mérete alig nő, mivel elöregedett, elhalt sejtjei a tengerfenékre hullnak, ahol a csigák és más apró lények táplálékává lesznek.

A kutatók becslései szerint a szivacsok annyi tápanyagot termelnek, mint egy-egy trópusi zátony koralljai és algái együttvéve, ezért remélik, tanulmányuk felhívja a figyelmet a törékeny élőlények kulcsszerepére és védelmük fontosságára.