Észtországban télen a Balti-tenger befagyott jegén lehet eljutni a Rigához közeli szigetekre, például Saaremaara és Hiiumaara. A jég itt olyan vastag, hogy könnyedén elbír egy autót, de különleges szabályok vonatkoznak az autózásra. A kamionosok várják a leginkább a tél beálltát.
Az észt jégutaknál a név ellenére nem jeges utakról van szó, hanem jégen való közlekedésről, ami úgy történik, hogy a vastag hóréteget elkotorják a befagyott tenger jegéről. A komppal való közlekedést a jégtörők által nyitva tartott vonalakon továbbra is biztosítják, de a jégsztrádák esetenként jelentősen lecsökkentik a távolságokat, nyílegyenesen lehet eljutni A-ból B-be.
Az egyik leghosszabb észt jégutat a Rohukula kikötő és Hiiumaa sziget között a 2011-es, rendkívül kemény tél idején nyitották meg. A Hiiumaara vezető autóút fél órára rövidíti azt az utat, ami komppal két órát venne igénybe.
Nem mindegyik évben engedélyezik az autók közlekedését a tengernek ezen a szakaszán, ezt jégvastagságtól függően döntik el. Észtországban a vonatkozó törvény szerint legalább 25 centiméter vastagnak kell lennie a jégnek, hogy rámehessenek az autók. Az utat egyébként nemcsak a melegedés teheti tönkre, hanem a túl nagy hideg is, ami jégrepesztő hatású.
Az úthasználat ezért szigorúan szabályozott: a jeges országutakon a biztonsági övet például tilos bekötni, mert ha a jég mégis beszakadna, gyorsan kell menekülni autóból. A kocsikat három percenként engedik az útra, és legalább 250 méter távolságot kell tartaniuk egymástól. Az úton tilos előzni, megállni, és csak nappal lehet rájuk menni. Az úton haladó kocsik összsúlya sem haladhat meg egy bizonyos határértéket.
A sebességhatárok is különlegesek: az autók nem mehetnek 25 és 40 kilométer per óra közti sebességgel, de ennél lassabban vagy gyorsabban igen. Ennek oka az, hogy a 25–40 km/h-s sebesség között az autók olyan káros vibrációkat okoznának, amik meggyengítik a jeget.
Egyik évben sem tudni előre, hogy meddig fog működni a jégút. A kamionosok várják a legjobban a tél beálltát, mert akkor egy-két hónap hónap alatt az egész éves fizetésüknek megfelelő pénzt kereshetnek. A kanadai jégutakon például a sofőrök 60 nap alatt, egy 560 kilométernyi hosszú jégúton 10 ezer rakományt is leszállítanak. A munka kemény, az idő fagyos, de a kamionosok rengeteget kockáztatnak, és a gyors haszon miatt éjjel-nappal dolgoznak. Nem léphetik viszont túl a megadott sebességet, mert akkor beszakad a jég, és oda az egész rakomány, a kocsival együtt, amiből a mínusz 40 fokban kell kimenekülni. Az úton nem szabad megállni, ezért az is probléma, ha leáll a kocsi: mivel a kemény mínuszok miatt a motornak járnia kell, a folyamatos vibrálás miatt törik meg a jég.
Az észak-amerikai jégmezők sofőrjeiről dokumentumfilm-sorozat is készült. A History Channelen hat kamionsofőr életét mutatták be, akik a Contwoyto nevű, jégpáncél borította útvonalon a befagyott tavak jegén dolgoznak, Yellowknife és a helyi gyémántbányák között ingázva.
Magyarországon nincs elég hideg ahhoz, hogy a tavak jege elbírjon egy autót. Aki kételkedne, jusson eszébe a balatoni hummeresek története, amin napokig röhögött az ország.