Ne aggódj, légy szomorú! – ezzel a frappáns címmel írt cikket a rosszkedv pozitív hatásairól Joseph Forgas azaz Forgács József, magyar származású ausztrál szociálpszichológus. A szerző témába vágó írásait most a sciencenews.org szemlézte.
Boldogságra koncentráló kultúránkban a rossz kedvet problémának látjuk, de nem árt ha tudjuk, hogy az ideiglenes és enyhe negatív érzéseknek fontos pozitív velejárói vannak – állítja Forgas, aki 22 éves korában hagyta el Magyarországot, jelenleg az Új-dél-walesi Egyetem kutatója. Forgas a cikkben saját eredményei mellett más pszichológusok releváns eredményeit is bemutatja.
Összességében a pszichológiai kutatások szerint a jókedv növeli a kreativitást, és segít egyszerre több feladatot végezni, a jutalmakat elhalasztani (csak akkor megenni a csokit, amikor még három matekpéldát megoldottunk). Igen ám, de a rossz kedvnek is van jó oldala: a rosszkedvű emberek jobban oda tudnak figyelni a részletekre, pontosabban idéznek fel eseményeket, és igazságosabbak is.
A rosszkedvű emberek jobb szemtanúk: egy kísérletben a rosszkedvű nézők vették inkább észre a megtévesztést, míg a jókedvűek beszámolóiba a kutatók a könnyebben tudtak becsempészni koholt részleteket.
A rossz kedv csökkenti a sztereotipizálást, azaz például az új emberek előítéletes besorolását, tehát jól jöhet az álláskeresőknek, ha a bizottság tagjai rossz lábbal keltek fel (persze balul is elsülhet ugyanez, úgyhogy senkinek nem javasoljuk, hogy fogkrémet kenjen az iroda kilincsére hajnalban).
Egy kísérletben kutatók egy filozófiai cikket olvastattak diákokkal: a szerző fényképe az egyik csoportnak kiosztott papíron kihívóan öltözött fiatal nőt, a többi diáknál egy középkorú férfi kutatót ábrázolt. A jókedvűek véleményét nagyban befolyásolta, hogy kinek a fényképét látták, a rosszkedvűek nem ez alapján ítéltek, azaz nem váltak az úgynevezett dicsfény-hatás áldozatává.
Egy másik kísérletben inkább a rosszkedvű emberek utasították vissza egy pénzösszeg igazságtalan elosztását (tízből csak két dollárt kaptak volna ők, nyolcat egy másik alany). A rosszkedvűek emellett inkább hajlandók nehéz feladatokat végezni, és meggyőzőbben kommunikálnak, mint vidám társaik.
Forgas szerint a jó és a rossz kedvhez külön gondolkodás- és viselkedésmód társul: evolúciós okokból máshogy viselkedünk kellemes és szorongató helyzetekben.
A rosszkedv szerepe az, hogy előre jelezze a veszélyes vagy fenyegető helyzeteket, amikor koncentrált figyelemre és analitikus, azaz elemző gondolkodásra van szükség. A jókedv ezzel szemben a biztonságos helyzetekre való, ahol nem fenyeget éppen semmi, és megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy magunkra, és ne a környezetünkre figyeljünk.
Fontos tudni, hogy a rosszkedv nem azonos a depresszióval, ami a kilátástalanság és reménytelenség érzésével jár, és sokkal mélyebb és hosszabb, mint egy jó vagy rossz kedv. A rossz kedvnek persze lehet negatív hatása is: Jennifer Lerner harvardi pszichológus szerint türelmetlenné teheti az embereket, így kevésbé tudják elhalasztani a jutalmakat. És hogy mi a boldogság titka? Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint „a boldog emberek több pozitív, mint negatív hangulatot élnek meg, és a rossz kedvük nem krónikus″.