Csimpánz és bonobó (törpecsimpánz) őssejtjeinek segítségével próbálja megérteni az emberré válás folyamatát egy kutatócsoport – írja a hngn.com.

„Azt szeretnénk látni, mi választotta el az embereket a majmoktól” – nyilatkozta Iñigo Narvaiza vezető kutató, a csoport egyik vezetője. „Eddig a felhasznált majomsejtek halott emberszabásúakból származtak, most viszont mi magunk tudjuk létrehozni a különböző fajok sejtjeit, és kísérletezni velük.”

A kutatók különbségeket találtak például a transzpozonok szabályozásában (a transzpozonok DNS-molekulán található, helyüket változtató gének, korábbi nevükön „ugráló gének” vagy génszakaszok).

A kutatás fényt derített arra, hogy az emberekben magasabb két transzpozon-visszafogó gén: az APOBEC3B és a PIWIL2. „Erre nem számítottunk” – mondta Carol Marchetto, „de ezek után ezekre a génekre kezdtünk fókuszálni.”

Az eredmények szerint a visszafogó gének hatására az L1 becenevű transzpozon ritkábban épül bele az emberi genomba, mint az emberszabásúakéba. Az, hogy ennek mi a pontos szerepe, továbbra is nyitott kérdés. Marchetto szerint lényeges lehet, hogy ezáltal csökken a génjeinkben kódolt változások lehetősége.