A Föld ikertestvérének tekinthető exobolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között.

A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A bolygók méretét viszonylag könnyű megállapítani, a jellemzőiket viszont jóval nehezebb azonosítani. A Kepler-78b kivétel a szabály alól, mivel nagyon közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. E sajátosság révén sikerült két különböző kutatócsoportnak pontosan megfigyelnie az exobolygót, és kiszámítania a tömegét, amely 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének a Nature brit tudományos folyóiratban szerdán megjelentetett két tanulmány szerint.

Ebből következik, hogy a sűrűsége majdnem azonos a Földével, azaz köbcentiméterenként mintegy 5,5 gramm. Márpedig ebből a sűrűségből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. 

Még ha a jelenlegi ismereteink szerint semmi esély sincs arra, hogy bármilyen élet legyen a felszínén, "a Kepler-78b biztató jel a naprendszerünkön kívüli lakható világok utáni kutatásban" – összegezte Drake Deming, a Marylandi Egyetem csillagásza a Nature-ben külön megjelent kommentárjában.

A kutató szerint ennek a barátságtalan planétának a létezése "legalább abból a szempontból figyelemreméltó, hogy rámutat: a Tejútrendszerben nem ritkák a Földhöz hasonló összetételű extraszoláris bolygók", és lehetséges olyat találni, amelynél megvannak az élet valamilyen formájával összeegyeztethető feltételek.