Az iskolakezdésre legalkalmasabb életkort kereste egyik legutóbbi kutatásában a Cambridge-i Egyetem. Az eredmények alapján 130 oktatási szakértő tette le a voksát a minél későbbi iskolakezdés mellett. A kutatók az eredmények alapján főleg arra próbálják most felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a 4-5 éveseknél a játszva tanulás, és hogy erre elég időt hagyjanak a szülők és az oktatási rendszer.

A kutatók eredményeiket antropológiai, pszichológiai, ideg- és oktatástudományi alapokra helyezték. Emlékeztetnek: a vadászó-gyűjtögető társadalmakban a gyerekek más emlős fajokkal játszottak, ez tette az embert hatékony tanulóvá és problémamegoldóvá. Az idegtudományok pedig azt mutatták ki, hogy a játék során nő a szinaptikus aktivitás az agynak abban a részében, amely az ember egyedülállóan jó mentális funkcióiért felelős.

A felmérés pszichológiai része arra mutatott rá, hogy a játékos tanulás sokkal hatékonyabb és motiválóbb a négy- és hétévesek között, mint az instrukciókon alapuló szokásos oktatási megközelítés. Ez különösen akkor igaz, ha a szimbolikus reprezentációs képességet, magyarul az írni-olvasni tudást akarjuk fejleszteni. A fizikai, szerkezeti és szociális játékok intellektuális és emocionális önmérsékletre tanítanak. Az oktatási részből pedig az derült ki egyértelműen, hogy azok a gyerekek, akik gyermekközpontú, játékalapú iskola-előkészítőbe jártak első osztály előtt, később kiváló akadémiai, motivációs és jóléti eredményeket értek el.

A kutatók a felméréseket új-zélandi gyerekek eredményeivel is összevetették. Új-Zélandon öt- és hétéves kor között kezdik az iskolát, de most egyértelműen bebizonyosodott, hogy a korai olvasástanítás nem segíti a tanulás hatékonyságát, sőt, kifejezetten káros lehet. Azok a gyerekek, akiket már ötévesen betűkkel traktáltak, 11 évesen rosszabbul teljesítettek a szövegértési feladatokban, és kevésbé szívesen olvastak, mint társaik, akiket csak hétévesen írattak be. A csoportok közötti különbségek 15 éves korukra eltűntek.

A kutatók szerint az egyik legaggasztóbb adat, hogy a 20. század második felében rengeteg gyerektől vonták meg a játék lehetőségét a kritikus életkorban, és ez egyértelműen növelte körükben a stressz és a lelki megbetegedések előfordulását. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint az új eredmények birtokában a brit kormánynak ki kellene tolnia az iskolakezdés alsó életkori határát.