A rendszeres terepbejárások, felszíni gyűjtések a Mátra hegység vidékén 2004-től kezdődtek el, de a Mátraalja keleti részén lévő őskőkori telephelyet először tárták fel régészeti módszerek alkalmazásával és régész irányításával - írja a Heol.hu.

A felszíni gyűjtések során elsősorban a jégkorszakban élt ősemberek vadász és műhely telepeit, szórványait találták meg a Mátra hegység vidékén. Több, mint 200 őskőkori régészeti lelőhelyet azonosítottak. Most szerencsére a felszíni gyűjtéseken kívül a régészeti feltárás lehetősége is megadatott - mondta el a lapnak Gutay Mónika, régész-muzeológus (Dobó István Vármúzeum), aki Kerékgyártó Gyula jászberényi gyűjtővel közöse végzi a terepkutatásokat a Halmajugra-Szoller-dűlőn.

A Mátrai Erőmű Zrt. támogatásával a visontai bánya területen, Halmajugra-Szoller-dűlőn a Dobó István Vármúzeum leletmentő régészeti feltárást végezhetett. A feltárás október 15.-november 15. között volt.

Az őskőkorban pattintgatással kőből és csontból készítették az eszközöket, melyeket fa, bőrmegmunkálásra és vadászatra használtak. Az előkerült leletek, pattintott kövek a felső paleolitikum Gravettien kultúra körébe sorolhatók, koruk 30000 és 10000 év közé tehető. A nagyszámú leletek jelentős része a bolygatatlan, paleotalajból került napvilágra. A régészeti anyagban kőből készült eszközök (vésők, vakarók és pengevakarók) szilánkok, pengék, pattintékok és magkövek vannak. Az eszközkészítéshez a Mátra déli részén található limnikus és hidrotermális kovakőzeteket használták fel.

A lelőhelyen a természettudományos vizsgálatokhoz Dr. Mester Zsolt egyetemi adjunktus (ELTE Régészettudományi Intézet) vett földmintákat. A vizsgálatok segítségével remélhetőleg majd pontosabb adatokat kaphatunk az őskőkori telephelyről.