A Mars talajában sok helyen vannak földpátos kristályokban gazdag ásványok, amelyeket eddig csak a Földön és a Holdon figyelhettek meg a kutatók. Ez oka annak, hogy a vörös bolygó talaja a vártnál fényesebb, derül ki a Nature Geoscience brit tudományos lap friss számában megjelent tanulmányból.

Korábban a csillagászok abból indultak ki, hogy a marsi talaj kizárólag kemény, sötét bazaltból áll. A Georgiai Műszaki Egyetemen dolgozó James Wray kutatócsoportja, és John Carter, a Chilében felállított Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársa a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda infravörös spektrométerével azt fedezte fel, hogy több régió talajában is találhatók földpátokban gazdag, könnyű ásványok.

A felfedezés arra utal, hogy a nemrég a Curiosity Mars-szonda által talált fényes ásvány valószínűleg nem elszigetelt jelenség a bolygón. A kutatók azt is feltételezik, hogy a viszonylag fiatal Marson a véltnél sokkal erőteljesebb magmaműködés volt.

A földpátnak nevezett ásványcsoport általában a magma, vagyis a felszín alatti, olvadt kőzetréteg bonyolult folyamatainak eredményeként jön létre. A Marsról azonban nem ismeretes, hogy kőzetrétegei - a Föld kontinenseinek kialakulásához hasonlóan - vándoroltak volna, és nem volt jele a magma változásainak sem. A magma evolúciója ismételt kőzetolvadással és kristályosodással jár, így jön létre a földpátban és kavicsban gazdag kőzet. Ez a kőzet alkotja ma a földkéreg nagyobb részét.