A neandervölgyi ősöktől örökölt vírusokat találtak a mai ember DNS-ében brit kutatók, akik a neandervölgyi és egy másik hajdani embercsoport, a gyenyiszovai ősember, valamint mai rákbetegek DNS-ét hasonlították össze. A modern DNS-ben olyan vírusokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a vírusok több mint félmillió évvel ezelőtt élt közös őstől eredtek.

A neandervölgyiek a homo sapiens őseivel évezredeken át éltek együtt Európában, ám másik emberi alfajhoz tartoztak, és körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt kihaltak – idézi a Daily Mail a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányt.

Az emberi DNS mintegy 8 százaléka endogén, azaz velünk született retrovírusokból (ERV) áll, amelyek a nemzedékről nemzedékre szálló vírusok által itt hagyott DNS-szekvenciák. A DNS-szekvencia tartalmazza az örökletes információt, amely a szervezet működésének programját adja.

Ezek az ERV nevű vírusok nem tartalmaznak a fehérjék előállítására vonatkozó instrukciós kódokat, ezért néha "DNS-szemétnek" nevezik őket.

Gkikas Magiorkinis, a kutatás egyik vezetője, az Oxfordi Egyetem zoológiai tanszékének munkatársa azonban nem ért egyet ezzel az elnevezéssel. Elmondta: két ilyen vírus összekapcsolódhat, és betegséget okozhat, állatoknál már számos esetben kimutatták ezt. Ha például legyengült immunrendszerű egereknél baktériumokkal aktiválták az ERV-vírusokat, azok rákot okoztak.

Az oxfordi kutatók most azt tervezik, hogy megkeresik a lehetséges kapcsolatokat ezek között az ősi vírusok és a rák, illetve a HIV-vírus között.

Magiorkinis elmondta: a HIV-fertőzötteknek ezekre a vírusokra adott reakciója összefügg azzal, hogy milyen gyorsan alakul ki náluk az AIDS-betegség, tehát kapcsolat lehet az ősi vírusok és a modern betegség között. 

A HIV-fertőzötteknél a rák kockázata is magasabb, ám ennek okait kevéssé ismeri a tudomány. Lehetséges, hogy a kockázati tényezők között genetikaiak is vannak, és ezek talán a retrovírusokkal kapcsolatosak.

Robert Belshaw, a Plymouthi Egyetem kutatója, a tanulmány másik szerzője arról beszélt, hogy 300 páciens DNS-ének elemzésével azt is megvizsgálják, a modern népességben mennyire elterjedtek ezek az ősi vírusok. Belshaw azt is elmondta, hogy a kutatás olyan friss génszekvencializálási technológiákon alapul, hogy akár egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy sikerrel járjanak. "Volt néhány igen komoly áttörés idén nyáron, ami lehetővé tette a vizsgálatokat. Kíváncsian várom, mit hoz a 2014-es év, vagy a következő öt esztendő."