Vizelettel működő, robotokba építhető mesterséges szívet fejlesztett egy kutatócsoport. A szívnek emberi vizelettel táplálkozó, üzemanyagcellaként működő mikrobák termelik az energiát. Végül ezt beépítenék az Ecobotokba, amiket arra használnak, hogy a szerves hulladékból gyártsanak elektromosságot.
A műszívet a Nyugat-Angliai Egyetem és a Bristol Egyetem kutatói fejlesztették, a projektről a Bioinspiration & Biomimetics közöltek részletes bemutatót. A húgypumpa fejlesztését a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatta.
Talán fölösleges megjegyezni, de ilyet még soha senki nem talált ki. Volt egy brit kutatócsoport, ami a fesztiválozók vizeletében látta a jövő energiaforrását, de a robotszív kétségkívül eggyel magasabb szint.
Az Ecobotok előnye, hogy autonóm, energiafüggetlen rendszerek, a működésükhöz szükséges energiát saját maguknak termelik meg. A húgyhajtású robotok ezt a mikrobiális üzemanyagcellákból (microbial fuel cell, MFC) vonják ki. Az MFC-k élő mikrobák, így megemésztik a szerves anyagokat. Eközben elektronokat termelnek, amiket egy elektródához kerülnek; az így fellépő kémiai reakció állítja elő az elektromosságot.
Az Ecobotok változatos alapanyagokból állítják elő az áramot: a rohadó gyümölcsből éppúgy, mint a döglött legyekből, a csatorna szennyvizéből vagy az emberi vizeletből. Az így termelt energiát végül kis energiaigényű feladatokhoz használnák, például a légszennyezettség vagy a károsanyag-kibocsátás vizsgálatára.