Jó kérdés, hogy az internet inkább a droghasználatot könnyíti vagy a prevenciót segíti, de az biztos, hogy kérdőívek kitöltésére kevés ennél hatékonyabb mód van. A GDS saját magát egy olyan nemzetközi központként jellemzi, ahol nagy mennyiségű, értékes adat van jelen, de a droghasználatot érintő témákat jellemző előítéletek nélkül, informatívan. A felmérés célja, hogy ingyenes és biztonságos felületet nyújtson a droghasználatot kutató vizsgálatoknak, és hogy a kérdőív kitöltőinek azonnali visszajelzést adjon a válaszok alapján.

Idén már magyarul is

A kérdőív idén először magyarul is elérhető (először kattintson ide, aztán a magyar zászlóra, aztán a kezdésre).

Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora kérdésünkre elmondta, hogy nem állami támogatás van a fordítás hátterében, hanem a GDS mögött álló kutatóval, Adam Winstockkal már korábbról meglévő kapcsolat révén merült fel az újabb együttműködés lehetősége. A magyar szakember szerint a kérdőívet mindenkinek érdemes kitölteni, függetlenül attól, hogy használ-e valamit, és ha igen, akkor pontosan mit. „Mindenkinek szól, bár főleg az aktívan szórakozó ifjúság a célzott közönség. Természetesen nem törvényszerű, hogy a partizó fiatalok drogokat is használnak, például ez is kiderülhet most.”

A teljesen anonim kérdőív rendkívül részletes. A drogok világában járatlanoknak talán furcsa is lesz az a hatalmas mennyiségű szer, amire a kérdőív „használtad-e már” részében rákérdeznek. Első nekifutásra bőven akadnak furcsaságok, valószínűleg csak keveseknek tűnne fel, ha a metoxi-piperamid helyére paralelopipedont írnának.

Demetrovics szerint ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt amennyire lehetett, próbálták lokalizálni, a magyar sajátosságokhoz igazítani a kérdéseket, de legtöbbször inkább csak kivenni tudtak itthon nem értelmezhető vagy releváns kérdéseket. „A GDS lényege a globális méretű minta, és a sok ország részvétele limitálja a rugalmasságot” – mondja a szakember. „Ez most nem egy hazánkra szabott kutatás, hanem egy jó alkalom arra, hogy egy amúgy jó kérdőívet itthon is megfuttassanak. Maradt benne bőven olyan adat, ami inkább Angliában érdekes, de még az is kiderülhet, hogy érdemes volt rákérdezni valamire." Nem csak a gyakran használt szerekre kérdezünk rá az ilyen jellegű kérdőívekben. A heroinhasználat is szerepel például általában minden hasonló kérdéssorban, pedig az emberek kevesebb mint egy százaléka választja csak.

Reklám vagy megelőzés?

A sok, különböző nevű szer láttán az embernek az jut eszébe, hogy vajon nem reklámozza-e ez a kérdőív az eddig ismeretlen drogokat. Demetrovics szerint ezek az információk akkor is terjednek, ha nem kérdeznek rá arra egy kérdőívben, hogy valaki használ-e krokodilt. A kérdőív ráadásul nem pusztán arra kíváncsi, hogy használja-e a kitöltő az adott szert, de arra is kitér, hogy pontosan hogy használja az, aki igennel válaszolt korábban.

„Olyan sosem lesz, hogy a tiltott szereket nem használja majd senki, így viszont érdemes ezekről beszélni, hiszen ilyenkor a veszélyekre és a veszélyek megelőzésének lehetőségeire is felhívhatjuk a figyelmet. A kérdéssor összeállítói figyeltek arra, hogy inkább ártalomcsökkentő, s ne figyelemfelkeltő hatása legyen a kérdőívnek.” A kérdőív a használat közti nagyobb szünetek beiktatásának fontosságára, a folyadékpótlás szükségességére, a beszerzés helyének megbízhatóságára is felhívja a figyelmet, de arra is rákérdez, szoktunk-e enni, miközben alkoholt iszunk, vagy hogy milyen más szerrel keverjük az adott anyagot.

Kérdés az is, hogy a használók mennyire vannak tisztában azzal, hogy mi az, amit beszednek. „Manapság már nem az van, mint 15-20 éve, hogy néhány jól elkülöníthető kábítószer van a piacon. A dizájnerdrogok világában a használó legtöbbször csak azt tudja, hogy por vagy folyadék formájában kapja-e az anyagot, illetve hogy a díler mit mond, milyen hatóanyag van az áruban. De sokszor előfordul az is, hogy csak egy fantázianevet mondanak.”

Az internetes drogkereskedelem előretörését mutatja, hogy a kérdőív egy része az októberben bezárt, aztán pár hete újraéledt Silk Roaddal, illetve az internet sötétebbik oldalán keresztül beszerezhető drogokkal foglalkozik. „Hogy itthon mi a helyzet, azt nem tudjuk pontosan, nincs adatunk arról, hányan rendeltek a Silk Roadról, amíg még lehetett” – ismeri el Demetrovics. „Az biztos, hogy az utóbbi években itthon is elterjedtek a legálisnak mondott herbáldrogok, illetve a legkülönbözőbb dizájnerdrogok, így érdekes lesz majd látni, milyen adatok jönnek vissza a kitöltőktől.”

Itthon nincs pénz kutatni

Vajon van-e értelme itthon kutatni egy témát akkor, ha törvényhozók szerint csak a teljes tiltás az elfogadható út? Demetrovics szerint az eredményeket mindenképpen elérhetővé teszik majd, de tisztában van azzal, hogy a kutatások ritkán fejtenek ki direkt hatást a drogstratégiával kapcsolatos döntéshozásra. „Ez nem magyar sajátosság, a drogkérdés a világon mindenhol érzelmi, világnézeti dolog, a tudománynak sajnos nincs sok beleszólása a szabályozás folyásába, ami sokkal inkább a vélt vagy valós társadalmi elvárások kiszolgálását célozza. Pártfüggetlen téma ez, ahol ritkán születnek racionális döntések. De azért mi tesszük a dolgunkat, hogy ha valaki a tényekre támaszkodva akar döntéseket hozni, akkor legyen hova nyúlnia.”

Ugyanakkor a hazai szakemberek nem is a magyar kutatásokkal összehasonlítható eredményeket várnak a GDS-től. „Ez egy nem reprezentatív felmérés lesz, viszont nagyon jó lehetőség a nemzetközi összehasonlításra egy nagy, globális kutatásban." Demetrovics szerint 2007 óta nem volt itthon átfogó, a kábítószer-használatot felnőtteken vizsgáló kutatás, ami nagy hiba, mert attól még, hogy nem mérjük a hatásait, a különböző új szintetikus drogok nálunk is robbanásszerűen terjednek. A lefoglalási adatok és a sürgősségi esetek ezt egyértelműen jelzik, de a pszichológiai és társadalomtudományi kutatások hiányában valójában alig tudunk valamit a jelenségről..

Ha az élet citromot ad

Még a kutató sem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az internet növeli-e a drogok elterjedésének veszélyét, vagy inkább segít az ez ellen folytatott harcban. Sokkal könnyebb hozzájutni egy adott anyaghoz, ha valaki tudja, a net melyik részén keressen, ugyanakkor Demetrovics szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ma a fiatalokat már nem csak az iskolai drogprevención keresztül lehet elérni. „Az internet kiváló felület, használja a célzott korcsoport, és jó közeg a preventív és oktató jellegű anyagok számára is.”

A szakember szerint az is egyértelmű, hogy a fejlődő technika kihasználásával a személyre szabott adatokat gyűjtő, illetve tanácsokat adó alkalmazások sincsenek már messze, mobiltelefonokra már most is elérhetőek olyan alkalmazások, amik sokat segíthetnek a prevencióban és az ártalomcsökkentésben. „Nem siránkoznunk kell a megállíthatatlanul terjedő internet miatt, hanem arra összpontosítanunk, hogy kihasználjuk a belőle fakadó előnyöket” - zárja le a beszélgetést Demetrovics.